A Szent László Egyesület főszervezésében – több partnerrel és támogatóval vállvetve – tető alá hozott, egyhetes rendezvénysorozat a térség magyarságának egyik legnagyobb nyári kulturális fesztiváljává nőtte ki magát, évről érvre egyre többen érkeznek a történelmi Bihar vármegye határon inneni és túli településeiről, illetve távolabbi vidékekről egyaránt. A Szent László napok, igazi kovásszá vált, ami összeköti a magyarságot. Az idei mottó pedig önmagáért beszél: Várad összeköt.
Szent László Napok Nagyváradon - bemutatták Vakler Lajos filmjét
A szervezők nem változtattak a jól bejáratott struktúrán: az egyhetes kulturális fesztivál minden napján voltak kulturális, zenei, szórakoztató vagy éppen sportesemények, hogy aztán az utolsó három napon, vagyis a fesztivált csúcsra járató hétvégén az érdeklődő közönséggel egyetemben bevegyék a várat, és egész napos program kavalkáddal biztosítsanak szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget minél szélesebb skálán mindenkinek a legkisebbektől a legidősebbekig. Idén is megtartották az immár hagyományos és igen nagy népszerűségnek örvendő programokat, mint a kézműves vásár, az össznépi örömfőzés, voltak könyvbemutatók, sportesemények, lovas bemutatók, néptánc, és természetesen sok-sok koncert. Az idei találkozó székesfehérvári vonatkozású különlegessége, hogy a szervezőbizottság felkérésére, a programban szerepelt a Fehérvár Médiacentrum munkatársainak, Simon Erika, Szentmiklósi Dávid, Megyeri Zoltán és Vakler Lajos: Szent László nyomában Erdélyben, című filmje is, amelyben az alkotók a lovagkirály emlékét, hősi cselekedeteit dolgozták fel. Székesfehérvár város képviseletében Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka tisztelte meg jelenlétével az eseményt.
„Ez egy óriási nagy élmény, aki ide látogat, szembesülhet a magyarság összefogó erejével. Számos olyan rendezvény van a várban, amely óriási értéket teremt és a városok között is. Székesfehérvár, Szent István, és a királyok városa, és Nagyvárad, Szent László városa kapcsolata ezeréves. Ez a kapcsolat olyan, mint egy gyöngysor, amely maholnap 100 éve elszakadt, de ez a rendezvény, és a többi találkozó újra összefűzi ezt a gyöngysort. Számunkra nagy öröm, hogy a Szent László napokon, egy olyan filmet mutathatunk be, amely megmutatja a Szent László örökségének szellemiségét, megőrzésének fontosságát. Mi ezzel a kulturális értékkel, a Szent László nyomában Erdélyben, című filmmel segítettük ezt a küldetést." - mondta Vakler Lajos.
A Szent László napokon Székesfehérvár Önkormányzatát Deák Lajosné önkormányzati képviselő, a határon túli kapcsolatok tanácsnoka képviselte.
Az elsődleges cél, hogy a felújított vár tereit meg kell tölteni tartalommal, minőségi tartalommal, hangsúlyozta Imre Zoltán, aki kulturális menedzserként irányítja Nagyvárad közművelődési intézményeit és a várat is. „A Váradi vár, és a város kulturális menedzsereként úgy látom a város magyar identitású programjainak dúsítását, hogy egy-egy ilyen kitűnő esemény, mint a Szent László Napok, a többi magyarnak is azt szorgalmazza, hogy az a jó program, ami gazdagít bennünket. Kiállításokkal, irodalmi estekkel, történelmi városnézési programokkal segítjük ezt a küldetést, amelybe bevonjuk az egyetemeket is. Nagyon széles a skálája ennek a rendezvénysorozatnak, amelyet ugyan nem mi szervezünk, de örömmel fogadjuk be Várad legfontosabb duális és közösségi eseményét. Ez egy összetartozást ígérő találkozó, amelyben újra egymásra találunk. Azért is jó ez a „Várad összeköt” szlogen, mert itt nemcsak a magyarságról van szó, hanem azon túl is, a hétéves Szent László napok programjai alapozták meg a jövőt. Szeretnénk a fiatalságnak, a következő generációnak megmutatni, hogy mi történik, ha fogjuk meg egymás kezét, ha összekötjük gondolatainkat határon innen és határon túl, és természetesen a városon belül is, hogy lássák a románok, hogy mi nem egy elnyomni akaró nép vagyunk, de nem hagyjuk magunkat sem elnyomni. A cél, hogy fogjunk össze.”
Zatykó Gyula a Szent László Egyesület tagjaként, a fesztivál főszervezőjeként büszke arra, hogy hét évvel ezelőtt valami újra elkezdődött Váradon. A lovagkirály emlékezetét híven őrző közösség egy olyan rendezvényt hozott létre, amely immáron több tízezer résztvevőt hoz évről-évre Partium fővárosába. Az itt élő magyarok az idei rendezvény idején is meg tudják mutatni saját arcukat, s ami még ennél is fontosabb, meg tudják élni magyarságukat. A cél, hogy a Szent László Napok, a magyarság találkozóhelye legyen a megvalósult álom. „A Szent László napoknak van egy koncepciója. Ennek gerince, hogy ismerjük meg Szent Lászlót a városalapítót. Ismertessük meg a lovagkirályt a román közösséggel is, hiszen ahhoz hogy elfogadják, városalapítót, tudniuk kell, hogy mit tett a kereszténységért és a városért. Tudniuk kell, hogy Szent László alapította a székesegyházat is, amely köré kifejlődött maga a város is. Ez részünkről egy misszió azért, hogy összekössünk közösségeket, a románt a magyarral, hiszen együtt élünk, és ehhez meg kell ismernünk a másik fél gondolatait, hogy eloszlassuk a félelmeket, amelyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük egymást. Cél az is, hogy lebontsuk a határokat, ezért nagyon sok magyarországi településről érkeznek vendégeink. Ez a találkozó immár a régió közös együttléte. A programokat úgy próbáljuk megszervezni, hogy mindenki találja meg a neki valót, ami szintén összeköt bennünket. Az együttlét megerősíti az embert, olyan energiákat bocsájt ki, hogy megerősödve mehetünk haza. Fontos hogy legyünk büszkék a „váradiságunkra”, legyünk büszkék magyarságunkra.”- emelte ki Zatykó Gyula főszervező.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a találkozó keretében tartott lakossági fórumon hangsúlyozta, hogy Szent László emlékezete összeköt bennünket, és a Nagyváradon javában dúló etnikai kultúrharcok közepette fontos, hogy a napokban a váradi várban emlékjelet kapott Szent László sírja. A politikus kiemelte, elsődleges céljuk, hogy méltó helyen, a város főterén álljon lovas szobra a városalapító lovagkirálynak. „A Váradiak 150 éves álma, hogy városalapító Szent királyunk lovas szobra a városközpontban álljon. Korábban, illetve a dualizmus évei alatt ennek anyagi akadályai voltak, utána az impérium váltás miatt nem volt realitása. Az 1990-es évek végén még szintén forró volt a talaj ehhez, ma viszont nyitva áll a kapu az ügy megoldására. Fontos lépés volt, hogy öt évvel ezelőtt mintegy 8000 aláírást sikerült gyűjtöttek a civil szervezetek és az Erdélyi Magyar Néppárt aktivistái. Ezzel próbáltuk megerősíteni az önkormányzat felé a szándékunkat. Azt tudni kell mindenkinek, hogy a városközpontban lévő jelképek ügye, igen kényes emlékezetpolitikai kérdést jelentene. Az ügy, hogy a város központjában illetve a város főterén a román illetve a magyar közösségnek milyen szobrai és jelképei vannak, az talán a legnehezebb és legkényesebb kérdés Nagyváradon. A román többség nem nagyon hajlik arra, - dacára annak, hogy a város alapítójáról van szó - hogy Szent Lászlónak szobra legyen a város főterén. Mi úgy gondoljuk, hogy akármennyire kényes kérdés ez számukra, kétségtelen történelmi tény, hogy Nagyváradnak van egy 900 éves múltja, lakosságának a mai napig egynegyede magyar ajkú, magyar nemzetiségű, ezért számunkra a minimálisan elfogadható, hogy László királyunk lovas szobra a Polgármesteri Hivatal előtt, a város főterén legyen elhelyezve. A térnek ez a része ráadásul jelen esetben szabad, hiszen a román történelmi alkotások, a főtér más részein vannak, tehát lehetséges lenne városrendezési szempontból is, a szobor felállítása. Egy feladatot kell még megoldanom, jelen esetben azt, hogy a magyar közösség is egységes álláspontot képvisel jen. Valójában az egység megvan, mert a váradi magyarok úgy látják ezt a kérdést, ahogy azt mi is megfogalmaztuk, így a politikai szereplőknek kell végre egyezségre jutni abban, hogy a magyarok egyet és egyszerre ugyanazt kérjék. Nagyon nehéz érdekeket képviselni és hatékony érdekérvényesítést végigvinni a román városvezetéssel szemben, amíg a magyar felek kijátszhatják egymást ebben a kérdésben.
Bennünket ezeréves történelem köt össze Székesfehérvár királyi várossal, hiszen Nagyvárad is királyi város, ezért aztán a két város kapcsolata fontos mindannyiunk számára. Minden olyan segítséget köszönünk, - nemcsak az anyagiakat, hanem az erkölcsi segítséget is - hiszen a legnagyobb megerősítő erő az, hogy ebben a kérdésben nem vagyunk egyedül. Azt üzenjük Székesfehérvárnak, hogy ki fogunk tartani és addig fogjuk az ügyet képviselni, addig fogunk küzdeni, amíg végül is siker nem koronázza törekvéseinket.”
