Varázslat a Bory-várban

 A Kortárs Művészeti Fesztivál a Bory várban a már többéves hagyományra visszatekintő Méh-Kas-Aula rendezvénnyel ért véget. A Civilizált Sámánok fesztiválra több mint ezren voltak kíváncsiak szombaton délután és este. A rendezvényen a kiállítások és filmvetítések mellett helyet kapott a zene is: a Kiyo Kito-Taiko japán dobegyüttes tagjai kiváló hangulatot teremtettek.
2004.05.16. 14:55 |

 A Kortárs Művészeti Fesztivál a Bory várban a már többéves hagyományra visszatekintő Méh-Kas-Aula rendezvénnyel ért véget. A Civilizált Sámánok fesztiválra több mint ezren voltak kíváncsiak szombaton délután és este. A rendezvényen a kiállítások és filmvetítések mellett helyet kapott a zene is: a Kiyo-Kito-Taiko japán dobegyüttes tagjai kiváló hangulatot teremtettek.


 Szombat délután pokrócos kifekvős rendezvényre várta a Méh-Kas-Aula a fiatalokat és idősebbeket egyaránt a Bory Várba. A fesztiválon a sámánok már nem csontdobbal és tudatmódosítók hatására játszottak, hanem japándobokon vagy éppen elektromos hangszereken, de a Dj-k számára is jutott feladat.

 A Kiyo-Kito-Taiko japán dobegyüttes tagjai kiváló hangulatot teremtettek. Az banda ugyan Magyar zenészekből ált de a sámánok és a japán zenészek ritmusérzékével vetekedtek. A dobosok annyira belemelegedtek a ritmusokba, hogy majdnem félóra ráadást is adtak. A produkció javarészt improvizatív elemekből ált, így igen látványos volt, és nem utolsó sorban „jól is szólt.”

 A dobosokat Laár András és Barátai követték A fiatalabbak először jót nevettek, hiszen számukra Laár András egyenlő Besenyő Pista Bácsival… De amint elkezdett zenélni a négyfős banda, tátva maradt a szájuk. Az együttes ősi keleti rigmusokat játszott elektromos-és basszusgitáron, illetve öldobon és japánfurulyán. A hang kavalkád összességéből egy olyan ritmus keveredett össze, ami hűen idézte egy ősi meditatív szertartás hangzásvilágát.
 Laár Andrásék produkciója után még két performansz lépett a színpadra: egy sajátos hangzásvilágú zenekar, akik az ősrobbanást varázsolták a Bory vár udvarába, illetve egy tűzfujó csapat, akiknek látványos produkciója zárta az Öreghegyi bulit. De akinek nem volt ennyi elég, az még átbuszozhatott a bőrgyárhoz, ahol a party folytatódott a Penguine Sound Systemmel.

 A fesztiválon résztvevő zenekarok mind más- más kultúrát képviseltek, de egy dolog miatt talán mindannyian sámánok: ez pedig nem egyéb, minthogy ezek a művészek mindannyian varázsoltak valamit.