„Ötven éve történt - Volt egyszer egy ARÉV” címmel tartottak szakmai konferenciát a Városháza Dísztermében. A csütörtöki esemény a nagyipari építési technológiák és az Alba Regia Építőipari Vállalat fél évszázadáról szóló rendezvénysorozat záró eseményeként valósult meg. A grandiózus programsorozat elindítását és bemutatását az egyesület alapító tagja, Kiss József kezdeményezte.
A város első panelháza fennállásának ötvenéves évfordulója alkalmából egy nagyszabású programsorozatot indított 2015-ben az ARÉV Baráti Kör Egyesület és a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár Önkormányzata fővédnökségével. Az 1965-ben, a Deák Ferenc utca 14-16-18. szám alatt épített panelház átadásának jubileuma adta az apropót az „Ötven éve történt” című eseménysorozatnak. A városban elindult nagyipari építkezésnek jelentős szerepe volt Székesfehérvár fejlődésében, hiszen a más technológiákkal és kivitelezőkkel együtt ebben az időben több mint 21.000, átlagosan évi 850 lakás épült. A jeles évfordulóhoz kapcsolódóan 2015 júliusában emléktáblát avattak a félszáz évvel ezelőtt elsőként elkészült épület homlokzatán. Ezt követően, 2015 októberében a szervezők újabb programmal idézték fel az ötven évvel ezelőtt történt eseményeket. „Ötven éve történt” címmel nyílt tárlat az Új Magyar Képtárban az ARÉV Baráti Kör Egyesület jóvoltából. A kor dokumentumait és relikviáit Kiss József, az ARÉV egykori vezérigazgatójának kezdeményezésére gyűjtötték össze, hogy bemutassák az utókornak. Az egykori „arévesek” értékőrző és feltáró munkájának köszönhetően a kiállítás iránt érdeklődők az ipari építési technológiákba, a vállalat és az építőipari üzem eredményeibe, illetve közösségi munkájába is betekintést nyerhettek.
belso2_1.jpg)
A nagyipari építési technológiák és az Alba Regia Építőipari Vállalat fél évszázadáról szóló rendezvénysorozat részeként „Ötven éve történt - Volt egyszer egy ARÉV” címmel konferenciát tartottak csütörtökön a Városháza Dísztermében. Az esemény levezető elnöke, Fejér megye főépítésze, Igari Antal örömét fejezte ki, hogy létrejöhetett a programsorozatot lezáró szakmai konferencia, hiszen szívügyének tekinti Székesfehérvár első panelháza fennállásának ötvenéves évfordulóját.
A tanácskozást a rendezvénysorozat fővédnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. „Kiss József nélkül az ARÉV-ről, az elmúlt ötven évről – amiről szakmai konferencia és kiállítás is született –, valamint magáról az emlékévről sem beszélhetnénk most. Õ volt az, aki elnök úrral és Demeter Zsófia igazgatóasszonnyal együtt megkeresett engem, hogy emlékévet szeretnének szervezni konferenciával, kiállítással. Sajnos Kiss József nem érhette meg ezeket az eseményeket, de hitem szerint most föntről boldogan tekint le ránk, hogy ez az emlékév létrejött. Egy több mint ezeréves város történelméről nagyon nehéz feladat átfogóan beszélni. Valljuk be őszintén: sok esetben a messzi évszázadokról több szó esik, mint az elmúlt évtizedekről. A város fejlődéséhez azonban természetesen a huszadik század több évtizede is szervesen hozzátartozik. E vonatkozásban is örülök tehát annak, hogy az ARÉV Baráti Kör Egyesület megálmodta és megszervezte ezt az emlékévet, melynek keretében pontosan ezeket az évtizedeket eleveníthetjük fel. Az a gazdaság, amivel Székesfehérvár jelenleg rendelkezik, nem jöhetett volna létre az elmúlt évtizedek munkája nélkül. A 1920-as és 1930-as években létrejött, illetve megerősödött a város ipara, amelyre a későbbi évtizedekben bátra lehetett építkezni. Erre az alapra épülhet ma az az ipar és gazdaság, amely a magyar gazdaságon belül éppen Székesfehérvárt teszi az egyik legfontosabb centrummá.” – mondta dr. Cser-Palkovics András, aki kiemelte: ehhez lakás kellett, amely egy teljesen átalakuló városképet, illetve egy komoly problémakör megoldását is jelentette. Mint azt Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta: ennek a mában is üzenetértéke van, mivel a városnak jelenleg a munkaerőhiány megoldását kell orvosolnia. Mint mondta, ehhez a városvezetésnek és a gazdasági szereplőknek közösen kell lakásépítésben gondolkodniuk.
Ezt követően a tudományos konferencián az építéstechnológia, az építészet, illetve a városfejlesztés kérdéseit járták körül az előadások segítségével a megjelentek. Délelőtt Hufnagl Lóránt, az ARÉV volt műszaki vezérigazgató-helyettese ismertette az ARÉV szerepét a város fejlesztésében, majd Igari Antal megyei kitekintése után „Az építkezések a városfejlesztési tervek tükrében” című előadásában Demeter Zsófia történész, nyugalmazott múzeumigazgató adott tájékoztatást. Kiemelte: fontos, hogy megfelelő történelmi kontextusba tudjuk elhelyezni az egyes építkezéséket. Ehhez kapcsolódóan lényeges indokként említette meg, hogy minden esetben a városfejlesztési tervek határozzák meg és teszik lehetővé, hogy mit, mikor, hova lehet építeni. Mint mondta, Székesfehérvár modern nagyvárosi jelentőségének a növelése már az 1930-as években megtörtént, hiszen a ’30-as évek infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően a város alkalmassá vált a nagyipari módok befogadására. A II. világháború után szinte a romokból kellett újra felépíteni a várost, melyben nagy szerepe volt az ARÉV-nak is. Előadásában kitért arra, hogy a programsorozattal elsősorban azt a folyamatot kívánták bemutatni, hogy a nagyipari technológiák használatával milyen mértékben alakult át környezetünk. Demeter Zsófia végül Kiss József munkásságát, szellemiségét méltatta.
A délutáni programban az új technológiákról és alkalmazásukról, valamint a nagyipari technológiával készült lakóépületekről és jövőjükről esett szó Kámán Béla és Kiss Lajos előadásában. Végül a Székesfehérvárt érintő nagyszabású fejlesztési irányokról hallhattak a megjelentek. A résztvevők érdeklődve hallgatták Lantay Attila előadását Székesfehérvár fejlődési irányairól a településfejlesztési programok (Modern Városok Program, Integrált Területi Program, egyedi projektek) tükrében. A Modern Városok Programoz kapcsolódóan Székesfehérvár főépítésze beszámolt a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház innovációjáról, a középiskolai campus létesítéséről, a Belváros kapcsán a Fő utca Zichy ligeti átkötéséről, továbbá a Fekete Sas Szálló felújításáról, a Palotavárosi tavak mögötti terület és az alsóvárosi rét mintegy 187 hektáros területének fejlesztéséről pihenőparkok és erdősáv kialakításával, a Velencei-tó fejlesztéséről, a multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok megépítéséről, illetve a Börgöndi reptér ipari fejlesztési lehetőségéről is.
A jövőbeli fejlesztések kapcsán Székesfehérvár főépítésze a szintén európai uniós forrásból megvalósuló további fejlesztési terveket ismertette. Mint mondta, az Integrált Területi Programnak és az egyedi projekteknek köszönhetően olyan jelentős beruházások valósulhatnak meg, mint a Ligetsor felújítása, a Csitáry G. Emil Uszoda energiahatékonysági korszerűsítése, az Intermodális csomópont létesítése, a Sóstói Stadion rekonstrukciója, illetve az Árpád-ház program.
