-
Stílusgyakorlatok
Stílusgyakorlatok címmel, Ráckevei Anna és Milus Mariann egy rendhagyó, játékos feladatokkal dúsított esten avatta be a táborlakókat az egymásra utaltság fontosságára. A székelyföldi Verstábor egyik fontos pillanata volt a házi gála is.
2024.08.02. -
Egy jó kávé, jó zenével
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegye összefogásával megvalósuló koncertsorozat második estjén reneszánsz és barokk zenekari és kórusművek csendülnek fel Farkas Varga Anna és Erdős Attila énekművészek, a MusiColore énekegyüttes tagjai és az ARSO kamaraegyüttes előadásában.
2024.08.02. -
Már kapható az új Ars Regia bérlet
Országosan egyedülálló kezdeményezésként indították útjára tavaly az Ars Regia bérletet négy székesfehérvári kulturális intézmény összefogásával. A kezdeményezés a 2024/2025-ös évadban is folytatódik, a bérlet már megvásárolható.
2024.07.31. -
Székelyföldi verstábor
12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor tíz napjában Weöres Sándor életművét ismerik meg a diákok.
2024.07.31.
Zöldág, kakas és ügyességi próbák piros pünkösd napján
A három nagy keresztény ünnep közül a harmadik a pünkösd, amihez ugyanúgy, mint a húsvéthoz, kötődnek különféle, ma már kevésbé élő népszokások. A nyelvünkben manapság ritkán használjuk a rövid távú célokra a pünkösdi királyság elnevezést, ami a gyakorlatban a faluban az egy évig tartó első legényi címet jelentette.
2013.05.19. 10:05 |
A három nagy keresztény ünnep közül a harmadik a pünkösd, amihez ugyanúgy, mint a húsvéthoz, kötődnek különféle, ma már kevésbé élő népszokások. A nyelvünkben manapság ritkán használjuk a rövid távú célokra a pünkösdi királyság elnevezést, ami a gyakorlatban a faluban az egy évig tartó első legényi címet jelentette.
Lukács László néprajztudós kiemelte, hogy az első legényt a Dunántúlon rendszerint lóversennyel, más településeken pedig kakasütéssel választották meg. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a bekötött szemű legényeknek egy kaszával kellett a földbe ásott kakas nyakát elnyisszantania. Voltak olyan falvak, ahol a májusfa megmászásával dőlt el a cím sorsa. A pünkösdi király ezután pálinkával, borral megvendégelte a legényeket, sőt utána még egy pincebeli mulatságra is meghívta őket.
„A pünkösdi királyságnak több előnye is volt, hiszen az első legény a kocsmában egész évben a falu kontójára, ingyen ihatott. A családja állatait a falu legelőin ingyen őrizték. Ugyanakkor a királynak kötelességei is voltak, például a bálok főrendezőjeként neki kellett figyelnie arra, hogy a legénység ne adósodjon el, ha a szomszéd településről kell hozni a zenészt, illetve a táncot mindig neki kellett megnyitnia.” - mondta Lukács László néprajzkutató.
A lányok sem tétlenkedtek pünkösdkor. A növényi termékenység elősegítése érdekében négy nagylány szépen felöltöztetett egy kicsit, és együtt járták a falut. Amikor valamelyik ház előtt megálltak, kifeszítettek a kis királylány felett egy kendőt és elénekeltek egy pünkösdölő verset. A dal után a kislányt a többiek felemelték, és azt kívánták a gazdaasszonynak, hogy jó magasra nőjön a kendere, amiből fonalat tud készíteni. A háziak ezután a pünkösdölő lányokat süteménnyel, cukorral kínálták meg, sőt néha még némi aprópénzt is adtak.
Már a pünkösdi rózsa is virágzik.
A néprajztudós a régi, Fejér megyei szokások közül kiemelte a gyúrói zöldághordást, ami még az ötvenes években egy nagyon élő szokás volt, később egy kicsit megkopott, de napjainkban ismét újjáélesztették. A nagy legények pünkösd előtti szombaton kimentek az erdőbe zöld ágakat vágni, amiket elvittek a kedvesüknek vagy annak a hajadonnak, akinek udvarolni szerettek volna. A lányok az ágakat rákötötték a meszelőnyélre, majd kendővel és szalagokkal díszítették.
„A zöldágért a fiúk pünkösd reggel lóháton mentek, kilovagoltak az erdő szélére és egy kis „bandériumot” képeztek. Közben a 10-14 éves fiúk lovaskocsin ülve hegedűn és harmonikán kísérték őket. A legények ezután végiglovagoltak a falun, majd elmentek a szeretőjük házához, és a zöldágat feltűzték a kapura vagy a kisajtóra.” - magyarázta a néprajztudós.
A lányok, ha szoros kapcsolatban voltak a fiúval, akkor behívták, és a díszes meszelőnyelet egy kiemelt helyre tették ki. Ha a legényt nem hívták be, és a lány trágyadombra dobta a zöldágat, azzal jelezte, hogy nem szívesen veszi a közeledést. Bár a pünkösdi szokások megtartása az eltelt évtizedekben kissé megkopott, májusfát is már sokkal ritkábban lehet látni, mégis a magyar nyelv képes arra, hogy ezeket a kulturális emlékeket megőrizze az utókor számára.