-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
1284-en nem értek haza a tavalyi évben - növekedett a balesetek száma a régióban
Valamelyest csökkent az elmúlt évben a közúti közlekedési balesetek száma a 2004. évi adatokhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A sérülések kimenetele is enyhe javulást mutat: két százalékkal kevesebb személy sérült meg, és egy százalékkal kevesebben vesztették életüket a közutakon, mint a megelőző évben. A balesetek során csaknem 29 ezren sérültek meg, közülük 1284-en vesztették életüket, és több mint nyolcezren súlyosan megsérültek. A könnyű sérültek száma meghaladta a 19 ezret.
2006.02.23. 07:02 |
Valamelyest csökkent az elmúlt évben a közúti közlekedési balesetek száma a 2004. évi adatokhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A sérülések kimenetele is enyhe javulást mutat: két százalékkal kevesebb személy sérült meg, és egy százalékkal kevesebben vesztették életüket a közutakon, mint a megelőző évben.
A KSH jelentős, 11 százalékos javulást mutatott ki az ittasan okozott balesetek számának alakulásában. A legnagyobb mértékben a dél-alföldi régióban érzékelhető a javulás, itt több mint negyedével csökkent az arány. Ezen belül Csongrád megyében az ittasan okozott balesetek száma a felére esett vissza.
A statisztikák szerint az elmúlt évben mintegy 21 ezer személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, ennek öt százaléka végződött halálesettel.
1284-an haltak meg az utakon tavaly
A balesetek során csaknem 29 ezren sérültek meg, közülük 1284-en vesztették életüket, és több mint nyolcezren súlyosan megsérültek. A könnyű sérültek száma meghaladta a 19 ezret, ez egy százalékkal kevesebb, mint 2004-ben.
A balesetek száma kizárólag a közép-dunántúli régióban mutatott növekedést, itt meghaladta a hét százalékot. A régión belül Veszprém megyében nőtt leginkább a balesetek száma, 2005-höz viszonyítva közel 15 százalékkal.
A Dél-Alföldön volt a legnagyobb csökkenés, a javulás Bács-Kiskun megyének köszönhető, ahol kilenc százalékkal kevesebb balesetet regisztráltak. A csökkenéssel párhuzamosan azonban itt történtek a legsúlyosabb balesetek: 100 balesetből 10 halálos kimenetelű volt, miközben az országos átlag hat százalék.
Az adott területen bejegyzett tízezer gépjárműre jutó baleseti mutató szerint az Észak-Alföldön volt a legtöbb baleset: 71, szemben az országos átlagban mért 58-cal.
Több a motorosok által okozott baleset
A közúti forgalomban a keresztirányból érkező járművek ütköztek a leggyakrabban, a többjárműves balesetek 40 százalékát ez a típus tette ki. A második leggyakoribb baleset a gyalogosgázolás, itt 100 esetből nyolc halállal végződött.
A balesetek 63 százalékát a személygépkocsik, kilenc százalékát a teherszállító járművek okozták. A kerékpárosok 9, a gyalogosok 8 százalékban voltak okozói a baleseteknek. Jelentősen, 17 százalékkal nőtt a motorkerékpárosok által okozott balesetek száma, de hat százalékkal csökkent a gyalogosok miatt bekövetkezetteké.
A balesetek 68 százaléka lakott területen belül történt. Az autópályák számítanak továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési útvonalnak: a baleseteknek mindössze két százaléka történt itt. Ezen belül a legtöbb baleset az M1-es autópályán történt. Az autópályákon megsérült személyek közül majdnem minden harmadik külföldi állampolgár volt.
A KSH jelentős, 11 százalékos javulást mutatott ki az ittasan okozott balesetek számának alakulásában. A legnagyobb mértékben a dél-alföldi régióban érzékelhető a javulás, itt több mint negyedével csökkent az arány. Ezen belül Csongrád megyében az ittasan okozott balesetek száma a felére esett vissza.
A statisztikák szerint az elmúlt évben mintegy 21 ezer személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, ennek öt százaléka végződött halálesettel.
1284-an haltak meg az utakon tavaly
A balesetek során csaknem 29 ezren sérültek meg, közülük 1284-en vesztették életüket, és több mint nyolcezren súlyosan megsérültek. A könnyű sérültek száma meghaladta a 19 ezret, ez egy százalékkal kevesebb, mint 2004-ben.
A balesetek száma kizárólag a közép-dunántúli régióban mutatott növekedést, itt meghaladta a hét százalékot. A régión belül Veszprém megyében nőtt leginkább a balesetek száma, 2005-höz viszonyítva közel 15 százalékkal.
A Dél-Alföldön volt a legnagyobb csökkenés, a javulás Bács-Kiskun megyének köszönhető, ahol kilenc százalékkal kevesebb balesetet regisztráltak. A csökkenéssel párhuzamosan azonban itt történtek a legsúlyosabb balesetek: 100 balesetből 10 halálos kimenetelű volt, miközben az országos átlag hat százalék.
Az adott területen bejegyzett tízezer gépjárműre jutó baleseti mutató szerint az Észak-Alföldön volt a legtöbb baleset: 71, szemben az országos átlagban mért 58-cal.
Több a motorosok által okozott baleset
A közúti forgalomban a keresztirányból érkező járművek ütköztek a leggyakrabban, a többjárműves balesetek 40 százalékát ez a típus tette ki. A második leggyakoribb baleset a gyalogosgázolás, itt 100 esetből nyolc halállal végződött.
A balesetek 63 százalékát a személygépkocsik, kilenc százalékát a teherszállító járművek okozták. A kerékpárosok 9, a gyalogosok 8 százalékban voltak okozói a baleseteknek. Jelentősen, 17 százalékkal nőtt a motorkerékpárosok által okozott balesetek száma, de hat százalékkal csökkent a gyalogosok miatt bekövetkezetteké.
A balesetek 68 százaléka lakott területen belül történt. Az autópályák számítanak továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési útvonalnak: a baleseteknek mindössze két százaléka történt itt. Ezen belül a legtöbb baleset az M1-es autópályán történt. Az autópályákon megsérült személyek közül majdnem minden harmadik külföldi állampolgár volt.