-
Jelentős állami támogatás
November 27-től elérhető a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) honlapján azon nyertesek listája, akik jelentkeztek és támogatásban részesültek a Kulturális és Innovációs Minisztérium Előadó-művészeti szervezeteket támogató pályázatán. Az idei évben erre 4,5 milliárd forintot biztosított a minisztérium - jelentette be Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban tartott sajtótájékoztatón Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
2024.11.26. -
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
1785 szeptemberében a szabad királyi város címet is elvették Székesfehérvártól
Tudta azt, hogy 1784-ben a II. József kori népszámlálás szerint Székesfehérváron lakossága mindössze 11 786 fő volt, a városban 465 nemes lakott és mindössze 398-an rendelkeztek a polgárjog kiváltságával. A város lakóinak többsége zsellér volt. A népesség akkoriban szinte teljesen katolikus vallásúakból állt. Székesfehérvár II. József intézkedései során 1785 szeptemberében elvesztette szabad királyi városi jogállását, és a kerületi főispán hatósága alá került.
2009.09.29. 09:02 |
Tudta azt, hogy 1784-ben a II. József kori népszámlálás szerint Székesfehérváron lakossága mindössze 11 786 fő volt, a városban 465 nemes lakott és mindössze 398-an rendelkeztek a polgárjog kiváltságával. A város lakóinak többsége zsellér volt. A népesség akkoriban szinte teljesen katolikus vallásúakból állt, a szerb egyházközség lélekszáma nem haladta meg a háromszázat.
II. József intézkedései során 1785 szeptemberében Székesfehérvár elvesztette szabad királyi városi jogállását, és a kerületi főispán hatósága alá került. A városigazgatást is átalakították; a változások során szétválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. 1787-ben létrehozták az addig ismeretlen polgármesteri tisztséget, korábban a város vezetője a főbíró volt. Ezt követően hatásköre elsősorban az igazságszolgáltatási teendőkre korlátozódott. A pénzügyi és közigazgatási kérdések a polgármester hatáskörébe kerültek. II. József halála után a városi jogok a korábbi állapotba kerültek vissza.