2007 decemberétől csatlakozik hazánk a Schengeni övezethez

Magyarország a jövő év végétől Schengenföld keleti bástyája lesz, az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei ugyanis elfogadták a schengeni övezet kiterjesztését az unió 10 új tagállamára, így hazánkra is. Schengen neve 1985. júniusában vált Európa-szerte ismertté. Ekkor ugyanis a települést átszelő Mosel folyón egy ott horgonyzó hajó fedélzetén írták alá az NSZK, Franciaország és a Benelux Államok képviselői az első olyan megállapodást, amely belső határellenőrzés nélküli területről rendelkezett, azzal a kitűzött céllal, hogy biztosítsák általa az európai polgárok szabad mozgását.
2006.12.06. 08:12 |
 Magyarország a jövő év végétől Schengenföld keleti bástyája lesz, az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei ugyanis elfogadták a schengeni övezet kiterjesztését az unió 10 új tagállamára, így hazánkra is.





 Később, mint eredetileg tervezték, de mégsem akkora késéssel, mint amekkorára még nemrég számítani lehetett: Magyarország és a többi tagállam is a shengeni övezet része lehet. Eredetileg 2007. októberére tervezték csatlakozásunkat, aztán sokáig úgy látszott, hogy az övezet kiterjesztése 2009-re csúszik. De végül is Portugália kompromisszumos javaslata a jövő év decemberi schengeni csatlakozásra technikailag is kivitelezhetőnek ítéltetett.

 Az uniós belügyminiszterek keddi döntése szerint a jövő év decemberétől fokozatosan megszűnhet az ellenőrzés az új tagokra is kiterjesztett szabad utazási övezetben. A nyári csúcsforgalmi dugók Hegyeshalomtól keletre tolódnak. Magyarország Schengenföld egyik keleti bástyája lesz, mert rajtunk keresztül lehet majd belépni az övezetbe Horvátországból, Szerbiából, Romániából és Ukrajnából.

 Schengen neve 1985. júniusában vált Európa-szerte ismertté. Ekkor ugyanis a települést átszelő Mosel folyón egy ott horgonyzó hajó fedélzetén írták alá az NSZK, Franciaország és a Benelux Államok képviselői az első olyan megállapodást, amely belső határellenőrzés nélküli területről rendelkezett, azzal a kitűzött céllal, hogy biztosítsák általa az európai polgárok szabad mozgását.

 1995-ben már az Ibériai-félszigetre, később pedig az unió régi tagállamainak többségére is kiterjesztették a szabad utazás övezetét, mi több, ma már különmegállapodás révén Norvégia és Izland is úgynevezett schengeni övezethez tartozik. Az Európai Unióból csupán Nagy-Britannia és Írország maradt ki részben a megállapodásból. Na és a tíz újonnan csatlakozott tagország, közöttük Magyarország.

 Mit jelent számunkra a jövő év decemberében várható schengeni tagság? Elsősorban azt, hogy kényelmesebben utazhatunk. Hegyeshalomnál egyáltalán nem lesz határőrizet és véletlenül sem túrják meg a poggyászunkat. A határsorompókat és őrbódékat is minden bizonnyal lebontják, úgyhogy minden határellenőrzés nélkül szabad madárként száguldhatunk Nyíregyházától mondjuk Sevilláig.

 Magyarország keleti és déli határain azonban – némi túlzással – újabb vasfüggöny épül, amelyen határon túli nemzettársaink százezrei, milliói nehezebben, körülményesebben jutnak majd át. Valószínűleg csak számukra igen drága schengeni vízum birtokában, amelyért nagykövetségek előtt hosszú sorokban kell majd várakozniuk. Ezért hangzik Schengen neve a határon túli magyarok számára oly fenyegetően. Vannak, akik második Trianont emlegetnek a kis luxemburgi város nevének hallatán.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.