Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

 

 

 Általánosan elmondható, hogy az uniós polgárok úgy érzik, hogy a felmérés előtti évben a szegénység minden szinten növekedett: 10‑ből hatan úgy gondolják, hogy a szegénység nőtt körzetükben, háromnegyedük úgy véli, hogy országukban nőtt a szegénység, és 60%‑uk szerint nőtt a szegénység Európa-szerte.

 

 A válság és a megszorító intézkedések kihatással vannak arra, hogy az emberek hogyan érzékelik a szegénységet. Görögország kiugró eredményt mutat: a görögök 85%‑a véli úgy, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. A franciák 83, a bolgárok 82, a románok 77 és az olaszok 75 százaléka osztja ezt a néztet a saját országára vonatkozólag. Míg egyes országokban az emberek valószínűnek tartanak további nehézségeket (a görögök és a románok 70%-a gondolja úgy, hogy pénzügyi helyzete romlani fog), más országokban javulást érzékelnek a polgárok. Összehasonlítva a 2009 júliusi helyzettel Lettországban a korábbi 65% helyett jelenleg csak 23% tartja valószínűnek, hogy pénzügyi helyzete romlani fog, Litvániában ez a szám 32% a korábbi 58%‑kal szemben, Magyarországon pedig 20% a korábbi 48%‑kal szemben. Lettországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Finnországban kevesebben gondolják úgy, hogy tartósan munkanélküliek maradnának, amennyiben elveszítenék jelenlegi állásukat.

 

 

Minden hatodik európai számolt be arról, hogy háztartása az elmúlt évben legalább egyszer nem volt képes fedezni a szokásos számlákat, az élelmiszerek vagy más mindennapi fogyasztási cikkek beszerzését. A felmérés adatgyűjtési időszakában (2010 május) 20%‑uk küzdött nehézségekkel a háztartási számlák kiegyenlítésekor és a hitelek törlesztésekor.

 

15% számára állandó erőfeszítéssel jár a számlák kifizetése, míg 3% hátralékba került néhány számla kiegyenlítésével és az esedékes kölcsöntörlesztésekkel, 2% pedig igazi pénzügyi gondokkal küzd és számos esetben halmozott fel hátralékot.

 

 

10 európai közül 3 arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónapban nehezebbé vált a saját maga vagy rokonai részére igényelt egészségügyi ellátások, a gyermekgondozás és a tartós gondozás költségeinek fedezése: 11%‑uk érzi úgy, hogy „sokkal nehezebb” lett, és 18%‑uk gondolja úgy, hogy „valamivel nehezebb lett”.

 

Ahogy 2010 márciusában is, a foglalkoztatásban álló válaszadók 18%‑a nem nagyon, vagy egyáltalán nem biztos abban, hogy meg tudja tartani jelenlegi munkahelyét az elkövetkező 12 hónapban, és 49%‑uk gondolja azt, hogy – amennyiben elbocsátanák – kevés eséllyel vagy egyáltalán nem lenne képes új állást találni hat hónapon belül.

 

 

Végezetül a jövőbeni jövedelmet illetően, az uniós polgárok 73%‑a kifejezetten kevesebb nyugdíjra számít, illetőleg úgy gondolja, hogy elhalasztja nyugdíjba vonulását vagy több pénzt gyűjt nyugdíjas éveire. Eközben 20%‑uk nagyon aggódik, hogy öregségi jövedelmük nem lesz elegendő arra, hogy megfelelő életet élhessenek, és 34%‑uk eléggé aggódik emiatt. 17 tagállamban a válaszadók többsége nagyon, vagy eléggé aggódik amiatt, hogy öregségi jövedelmük nem lesz elégséges arra, hogy méltóságteljes életet éljenek.

 

 

A 2008 őszén kitört válság társadalmi kihatásának közmegítélését 2009 júniusa óta rendszeresen figyelemmel kísérik az e célra kidolgozott Eurobarométer felmérések. Feladatuk felmérni a szegénység megítélését, a háztartások pénzügyi problémáit, az egészségügyi és a szociális ellátások elérhetőségét, valamint azt, hogy hogyan látják az emberek idős korukbeli pénzügyi helyzetüket.

 

A válaszadók véletlenszerű kiválasztását és az ismert demográfiai különbségek kiigazítását célzó súlyozást követően a legutóbbi felmérés során (2010. május 18–22) 25 600 uniós polgárt kérdeztek meg a tagállamokból, jórészt telefonos kapcsolatfelvétel útján.

 

Míg a szegénység felszámolásának tekintetében meghatározott célok alapját képező adatok csak körülbelül 2 éves késéssel érhetőek el, a szegénység közmegítélését mérő felmérések mindössze egyhónapos késéssel szolgáltatnak adatokat a szegénység és a kirekesztés alakulásáról.