2007-re a schengeni övezetbe kerülhet Magyarország?

 A visegrádi négyekkel közösen, 2006 év végi határidővel adja be Magyarország a schengeni övezethez való csatlakozási kérelmét. A schengeni határőrizeti követelményekre való felkészülést 42,5 milliárd forinttal támogatja az EU.

2004.07.14. 22:50 |

 A visegrádi négyekkel közösen, 2006 év végi határidővel adja be Magyarország a schengeni övezethez való csatlakozási kérelmét. A schengeni határőrizeti követelményekre való felkészülést 42,5 milliárd forinttal támogatja az EU.

 Magyarország 2006 végére, 2007 elejére válhat az Európai Unió egységes határőrizeti rendszerének, a schengeni övezet teljes jogú tagjává. Ha a diplomácia erőfeszítések is eredménnyel járnak, akkor azt lehet mondani, hogy Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága reálisan 2006 végére, 2007 elejére érhető el.

 Schengen tulajdonképpen azt jelenti a magyar polgárok számára, hogy megszűnik a belső határokon a személyforgalom ellenőrzése, ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, a külső határokon Magyarországnak biztosítani kell az EU elvárásainak megfelelő egységes elvek szerinti határőrizetet. A schengeni térség egységes vízumrendszert, szoros és szigorúan szabályozott rendőri együttműködést, valamint közös adat- és informatikai rendszerek működtetését igényli.  

 A belügyminiszter felhatalmazást kapott a kormánytól arra, hogy a visegrádi négyekkel együtt tegyen lépéseket a csatlakozás előkészítésére. A V4-ek egy közös politikai nyilatkozatot terveznek, hogy országaik egy időben, összehangoltan adják be csatlakozási kérelmüket az Európai Unió Tanácsához, egységesen 2006 második felét jelölve meg a schengeni követelményekre való felkészülés céldátumaként.

 A felkészülést az EU a Schengen-alapból támogatja, amely 2004-2006 között várhatóan 166,7 millió eurót, vagyis 42,5 milliárd forintot jelent majd Magyarországnak. Ebből 33,5 milliárd forintot a Belügyminisztérium, 6 milliárd forintot a Vám- és Pénzügyőrség és 3 milliárd forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium használhat majd fel.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.