-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
2050-re csökken az EU népessége is - Magyaroszágon 1981 óta folyamatos a fogyás
A Tárki "Európai társadalmi jelentés" című tanulmánya szerint Magyarország ugyan a legtöbb társadalmi mutató szempontjából az Európai Unió országai között a középmezőnyben helyezkedik el, a foglalkoztatási ráta azonban igen alacsony, ezen mindenképpen javítani kell a jövőben. A tanulmány foglalkozott az európai lakosság elöregedéséből fakadó problémákkal is. Az EU népessége az előzetes becslések szerint a 2004-es 457 millió főről 2025-re 470 millióra emelkedik, ezt követően viszont csökken, 2050-ig 454 millióra mérséklődik.
2008.03.31. 08:03 |
A Tárki "Európai társadalmi jelentés" című tanulmánya szerint Magyarország ugyan a legtöbb társadalmi mutató szempontjából az Európai Unió országai között a középmezőnyben helyezkedik el, a foglalkoztatási ráta azonban igen alacsony, ezen mindenképpen javítani kell a jövőben.
A Tárki tanulmánya elsősorban a demográfiai folyamatokkal, a foglalkozási szerkezettel, a jövedelmi különbségek alakulásával és az életkörülmények alakulásával foglalkozik, a korábbi uniós tagállamok mutatóit veti össze a 2004-ben csatlakozott államok adataival.
csökken az EU népessége is
A tanulmány foglalkozott az európai lakosság elöregedéséből fakadó problémákkal is. Az EU népessége az előzetes becslések szerint a 2004-es 457 millió főről 2025-re 470 millióra emelkedik, ezt követően viszont csökken, 2050-ig 454 millióra mérséklődik, ez a teljes időszakot tekintve 1 százalékos népességfogyás.
néhány tagországban lesznek csak többen
A tagországok közül csupán néhányban lesz népességgyarapodás. A következő években, 2050-ig a legnagyobb mértékű növekedésre Luxemburgban számítanak, ahol 42 százalékkal nő várhatóan a lakosság száma. Másodikként az ír népesség bővül majd legnagyobb mértékben, 36 százalékkal. Ennél szerényebb ütemben, 8-13 százalékkal emelkedik Svédország lakossága, és ilyen arányban várható Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia lakosságának gyarapodása is. A régi tagállamok közül Németország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében figyelhető majd meg jelentős népességfogyás.
1981 óta fogy Magyarország népessége
Az újonnan felvett tagállamok közül több volt szocialista országban, köztük Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon figyelhető majd meg népességfogyás. Magyarországon már 1981 óta minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek, a természetes fogyás 2006-ban 31.700 volt. Ha a trendet előrevetítjük, Magyarország népessége 2050-ig az Eurostat előrejelzése szerint 8,9 millióra csökken, vagyis 12 százalékkal lesz kisebb, mint 2004-ben. Ugyanakkor jelentős bevándorlási többletet lehet majd megfigyelni Magyarország esetében ezekben az években.
Gazdasági szempontból a népesség csökkenése a lakosság korszerkezetében is változásokat idéz elő. Miközben egyértelműen csökken a termékenység az EU tagállamaiban, a születéskor várható élettartam emelkedik, ez egyértelműen a lakosság nagyarányú elöregedéséhez vezet.
Az Eurostat adatai szerint a 2004-ben belépett új tagállamok népessége lényegesen fiatalabb, mint a régi 15 tagállam lakossága. A régi tagországokban a lakosság átlagos életkora 40,3 év, vagyis a népesség fele idősebb ennél, az új tagállamokban az átlagéletkor 37,4 év. Az unió legöregebb országai közé tartozik Olaszország és Németország, míg a legfiatalabb országok között szerepel Ciprus, Írország, Szlovákia és Lengyelország. Az új tagállamok jelenlegi "korelőnye" várhatóan 2035-ig fennmarad.
Az EU "idős eltartottsági rátája", vagyis az a mutató, hogy hány 65 év feletti egyénre jut egy aktív korú lakos, 2050-ig valószínűleg megduplázódik. Míg 2004-ben az EU-ban az átlagos "idős eltartottsági ráta" 24,5 százalék volt, vagyis az unióban jelenleg négy aktív korú állampolgárra jut egy 65 év feletti lakos, addig ez a ráta 2050-ben várhatóan 51,4 százalék lesz.
Magyarország esetében 2004-ben az idős eltartottsági ráta 22,6 százalék volt, míg az évszázad közepére 48,3 százalékra emelkedik, vagyis Magyarországon is az lesz a jellemző, hogy egy 65 év feletti nyugdíjas korú lakosra csupán két aktív korú magyar állampolgár jut majd.
A Tárki tanulmánya elsősorban a demográfiai folyamatokkal, a foglalkozási szerkezettel, a jövedelmi különbségek alakulásával és az életkörülmények alakulásával foglalkozik, a korábbi uniós tagállamok mutatóit veti össze a 2004-ben csatlakozott államok adataival.
csökken az EU népessége is
A tanulmány foglalkozott az európai lakosság elöregedéséből fakadó problémákkal is. Az EU népessége az előzetes becslések szerint a 2004-es 457 millió főről 2025-re 470 millióra emelkedik, ezt követően viszont csökken, 2050-ig 454 millióra mérséklődik, ez a teljes időszakot tekintve 1 százalékos népességfogyás.
néhány tagországban lesznek csak többen
A tagországok közül csupán néhányban lesz népességgyarapodás. A következő években, 2050-ig a legnagyobb mértékű növekedésre Luxemburgban számítanak, ahol 42 százalékkal nő várhatóan a lakosság száma. Másodikként az ír népesség bővül majd legnagyobb mértékben, 36 százalékkal. Ennél szerényebb ütemben, 8-13 százalékkal emelkedik Svédország lakossága, és ilyen arányban várható Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia lakosságának gyarapodása is. A régi tagállamok közül Németország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében figyelhető majd meg jelentős népességfogyás.
1981 óta fogy Magyarország népessége
Az újonnan felvett tagállamok közül több volt szocialista országban, köztük Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon figyelhető majd meg népességfogyás. Magyarországon már 1981 óta minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek, a természetes fogyás 2006-ban 31.700 volt. Ha a trendet előrevetítjük, Magyarország népessége 2050-ig az Eurostat előrejelzése szerint 8,9 millióra csökken, vagyis 12 százalékkal lesz kisebb, mint 2004-ben. Ugyanakkor jelentős bevándorlási többletet lehet majd megfigyelni Magyarország esetében ezekben az években.
Gazdasági szempontból a népesség csökkenése a lakosság korszerkezetében is változásokat idéz elő. Miközben egyértelműen csökken a termékenység az EU tagállamaiban, a születéskor várható élettartam emelkedik, ez egyértelműen a lakosság nagyarányú elöregedéséhez vezet.
Az Eurostat adatai szerint a 2004-ben belépett új tagállamok népessége lényegesen fiatalabb, mint a régi 15 tagállam lakossága. A régi tagországokban a lakosság átlagos életkora 40,3 év, vagyis a népesség fele idősebb ennél, az új tagállamokban az átlagéletkor 37,4 év. Az unió legöregebb országai közé tartozik Olaszország és Németország, míg a legfiatalabb országok között szerepel Ciprus, Írország, Szlovákia és Lengyelország. Az új tagállamok jelenlegi "korelőnye" várhatóan 2035-ig fennmarad.
Az EU "idős eltartottsági rátája", vagyis az a mutató, hogy hány 65 év feletti egyénre jut egy aktív korú lakos, 2050-ig valószínűleg megduplázódik. Míg 2004-ben az EU-ban az átlagos "idős eltartottsági ráta" 24,5 százalék volt, vagyis az unióban jelenleg négy aktív korú állampolgárra jut egy 65 év feletti lakos, addig ez a ráta 2050-ben várhatóan 51,4 százalék lesz.
Magyarország esetében 2004-ben az idős eltartottsági ráta 22,6 százalék volt, míg az évszázad közepére 48,3 százalékra emelkedik, vagyis Magyarországon is az lesz a jellemző, hogy egy 65 év feletti nyugdíjas korú lakosra csupán két aktív korú magyar állampolgár jut majd.