-
Pótfelvételi a Kodóra
2024. augusztus 7-ig tart a felsőoktatási pótfelvételi eljárás. A Kodolányi János Egyetemen a fehérváriak és Fejér vármegyében élők helyben is folytathatják tanulmányaikat: 8 szak közül választhatnak a pótfelvételi eljárás során.
2024.07.31. -
Siki Györgyné köszöntése
A Szamos utca egyik jeles lakóját, Siki Györgyné Erzsi nénit köszöntötte 90. születésnapja alkalmából a városrész önkormányzati képviselője. Szigli István jókívánságok kíséretében nyújtotta át a miniszterelnök gratuláló levelét és a város ajándékát. Jó egészséget kívánt a következő 10-15 évre, amelyet az ünnepelt örömmel fogadott és, mint mondta: „Nem sok idő ez, ha így vagyok, mint most, akkor bírni is fogom!”
2024.07.30. -
Járványszerűen terjed a szamárköhögés
Hányást, légzéskimaradást és fuldokló köhögést is okozhat a betegség. Járványszerűen terjed a szamárköhögés, ami a legkisebbek számára a legveszélyesebb.
2024.07.31. -
Vigyázzunk a motorcsónakon
A nyári időszakban sokan választják a folyókat, tavakat, tengereket úticélul és hajóval vagy csónakkal is kirándulnak. Motorcsónak balesetekről egyre sűrűbben lehet hallani, azonban ezek az esetek kis odafigyeléssel elkerülhetők, illetve kezelhetők lennének.
2024.07.31.
2050-re minden második magyar 60 évesnél idősebb lesz
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tartottak vitafórumot szerdán délután a Hiemer-házban. A vitára bocsátott Idősügyi Nemzeti Stratégia 2050-ig szól. A számítások szerint ekkor minden második magyar ember 60 évesnél idősebb lesz. Jelenleg a tízmilliós népesség 28 százaléka idősebb 60 évesnél és a 3.1 milliót is eléri a nyugdíjasok száma.
2009.05.20. 14:38 |
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tartottak vitafórumot szerdán délután a Hiemer-házban. Az Esélyek Háza és az Egyenlő Esélyek Egyesülete közösen szervezte a rendezvényt, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a környék nyugdíjas szervezeteinek tartott előadást a heteken belül a Parlament elé kerülő stratégiáról.
A vitára bocsátott Idősügyi Nemzeti Stratégia 2050-ig szól. A számítások szerint ekkor minden második magyar ember 60 évesnél idősebb lesz. Jelenleg a tízmilliós népesség 28 százaléka idősebb 60 évesnél és a 3.1 milliót is eléri a nyugdíjasok száma. Az idősügyi stratégia három évente megújuló akcióprogramokkal számol. A mai vitafórumon a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára Korózs Lajos a város és a kistérség nyugdíjas szervezeteinek beszélt a stratégiáról, melyet szeretnének néhány héten belül a Parlament elé terjeszteni. A vitafórum moderátora Márton Zoltán az Esélyek Háza igazgatója elmondta, hogy a stratégiát szeretnék minél szélesebb körben megismertetni, hiszen 2050-ben a mostani fiatalokat is érinteni fogja.
Igazi aggodalomra a munkaképes korú lakosság száma ad okot. Jelenleg körülbelül 7 millióan vannak, 2050-re 5,2 millióan lesznek. 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek, már akkor 6 millió alá csökken a munkát vállalni tudók száma.
Hogy 2050-ben Magyarország nyugdíjba megy-e, vagy sem, attól függ, az idősebbek munkában tartása hogyan valósítható meg. Ez uniós és hazai szinten egyaránt kihívást jelent. A kutató úgy látja, a mostani 50-60 évesek egészségesebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, így munkavállalásuk nem ütközne ilyen akadályokba. Ám az állások száma korlátot jelent. A hazai célkitűzések szerint az 55-64 évesek foglalkoztatottságát 2010-ig pedig 37 százalékra kell feltornászni. Ez nagy eredmény lenne, bár az uniós terveket - ott az 55 év felettiek 50 százalékát foglalkoztatnák hat év múlva - meg sem közelítik a magyar elképzelések.
Noha az időskorúak egészségügyi állapota kedvezőbb képet mutat, az uniós adatokhoz viszonyítva még drasztikus a halálozási arány. A férfiak várható életkora 76,6 év lesz 2050-re, míg a nőké 82,6. Ez hat-hét évvel kevesebb, mint az uniós átlagéletkor.
A demográfiai öregedés hatásait leginkább a nyugdíjrendszer érzi meg. Egyre nagyobb hangsúly kerül az öngondoskodásra. Ez egyelőre amerikai kihívás, de hamarosan Magyarországon és uniós szinten is segíteni kell, hogy egy dolgozó korúnak több megtakarítása legyen - fogalmaz több szakember. Az 1998-as nyugdíjreform elemei, a korhatáremelés, a nyugdíjak csökkentése, valamint a magánnyugdíjpénztárak részben megoldották a hazai helyzetet, ám ezek nem mindig működnek. A korkedvezményes nyugdíjat meg kell szüntetni ahhoz, hogy ne nőjön tömegesen a nyugdíjasok száma