-
Köszönet az elmúlt évtizedekért
A Polgármesteri Hivatalban töltött 28, illetve 26 esztendőért mondott köszönetet dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Bóka Viktor címzetes főjegyző Borosné Kocsis Erikának és Südi Gabriellának. A nyugdíjba vonuló kollégákkal szerdán reggel egy jó hangulatú beszélgetés keretében elevenítették fel az elmúlt évtizedekben köztisztviselőként végzett munka legfelejthetetlenebb pillanatait, végigkövetve a közigazgatásban bekövetkezett változásokat is.
2024.11.27. -
Szedreskerti lakossági fórum
Kedden este a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában tartottak lakossági fórumot a Szedreskerti lakónegyedben élőknek, ahol dr. Kovács Zsoltné és Szontaghné Kovács Erika önkormányzati képviselők várták a lakókat. Szó volt arról, hogy mi lesz a sorsa a volt Szedreskerti bölcsőde épületének, a buszközlekedésről, az új parkolók építéséről és arról is, hogy jövőre "épül" egy olyan része a Kríziskezelőnek, ahova akár ittasan is bemehetnek a hajléktalanok.
2024.11.26. -
Lakossági fórum
Lakossági fórumot tartottak két önkormányzati választókörzet számára kedden délután. A két városrész képviselője és a meghívott vezetők válaszoltak a fehérváriak kérdéseire.
2024.11.27. -
Ülésezett a Sportlétesítmények Szövetsége
Az 1991-ben alapított Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége Székesfehérváron tartotta idei szakmai konferenciáját kedden.
2024.11.27.
2050-re minden második magyar 60 évesnél idősebb lesz
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tartottak vitafórumot szerdán délután a Hiemer-házban. A vitára bocsátott Idősügyi Nemzeti Stratégia 2050-ig szól. A számítások szerint ekkor minden második magyar ember 60 évesnél idősebb lesz. Jelenleg a tízmilliós népesség 28 százaléka idősebb 60 évesnél és a 3.1 milliót is eléri a nyugdíjasok száma.
2009.05.20. 14:38 |
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról tartottak vitafórumot szerdán délután a Hiemer-házban. Az Esélyek Háza és az Egyenlő Esélyek Egyesülete közösen szervezte a rendezvényt, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a környék nyugdíjas szervezeteinek tartott előadást a heteken belül a Parlament elé kerülő stratégiáról.
A vitára bocsátott Idősügyi Nemzeti Stratégia 2050-ig szól. A számítások szerint ekkor minden második magyar ember 60 évesnél idősebb lesz. Jelenleg a tízmilliós népesség 28 százaléka idősebb 60 évesnél és a 3.1 milliót is eléri a nyugdíjasok száma. Az idősügyi stratégia három évente megújuló akcióprogramokkal számol. A mai vitafórumon a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára Korózs Lajos a város és a kistérség nyugdíjas szervezeteinek beszélt a stratégiáról, melyet szeretnének néhány héten belül a Parlament elé terjeszteni. A vitafórum moderátora Márton Zoltán az Esélyek Háza igazgatója elmondta, hogy a stratégiát szeretnék minél szélesebb körben megismertetni, hiszen 2050-ben a mostani fiatalokat is érinteni fogja.
Igazi aggodalomra a munkaképes korú lakosság száma ad okot. Jelenleg körülbelül 7 millióan vannak, 2050-re 5,2 millióan lesznek. 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek, már akkor 6 millió alá csökken a munkát vállalni tudók száma.
Hogy 2050-ben Magyarország nyugdíjba megy-e, vagy sem, attól függ, az idősebbek munkában tartása hogyan valósítható meg. Ez uniós és hazai szinten egyaránt kihívást jelent. A kutató úgy látja, a mostani 50-60 évesek egészségesebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, így munkavállalásuk nem ütközne ilyen akadályokba. Ám az állások száma korlátot jelent. A hazai célkitűzések szerint az 55-64 évesek foglalkoztatottságát 2010-ig pedig 37 százalékra kell feltornászni. Ez nagy eredmény lenne, bár az uniós terveket - ott az 55 év felettiek 50 százalékát foglalkoztatnák hat év múlva - meg sem közelítik a magyar elképzelések.
Noha az időskorúak egészségügyi állapota kedvezőbb képet mutat, az uniós adatokhoz viszonyítva még drasztikus a halálozási arány. A férfiak várható életkora 76,6 év lesz 2050-re, míg a nőké 82,6. Ez hat-hét évvel kevesebb, mint az uniós átlagéletkor.
A demográfiai öregedés hatásait leginkább a nyugdíjrendszer érzi meg. Egyre nagyobb hangsúly kerül az öngondoskodásra. Ez egyelőre amerikai kihívás, de hamarosan Magyarországon és uniós szinten is segíteni kell, hogy egy dolgozó korúnak több megtakarítása legyen - fogalmaz több szakember. Az 1998-as nyugdíjreform elemei, a korhatáremelés, a nyugdíjak csökkentése, valamint a magánnyugdíjpénztárak részben megoldották a hazai helyzetet, ám ezek nem mindig működnek. A korkedvezményes nyugdíjat meg kell szüntetni ahhoz, hogy ne nőjön tömegesen a nyugdíjasok száma