330 éve kezdődött el Székesfehérvár barokk korszaka

Buda 1686-os visszavívását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a szövetséges csapatok. Harci cselekmény kevés történt Fehérvár falai alatt, valójában több mint egy esztendőnyi bekerítés alatt kiéheztették a várvédőket, akik kilátástalan helyzetükben tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról. Végül, 1688. május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta városunkat.
Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András az ünnepségen arról beszélt, hogy egy nagyon ellentmondásos esemény, amiről évről-évre megemlékezünk. Mint mondta nem a visszafoglalás tényéről van szó, hanem azokról a körülményekről, ahogy a visszafoglalás történt, illetve arról, hogy az ezt megelőző másfél évszázad mit is okozott a városban. „Akárhogy is nézzük, fontos kimondani, hogy a visszafoglalással elindulhatott Fehérvár csodálatos fejlődése már a barokk jegyében. Rengeteg csoda vesz körül minket Fehérvár Belvárosában, amit ehhez a korszakhoz köthetünk, de a barokk akkor is elérte volna a várost, ha nincs kitől visszafoglalni Fehérvárt.”

A török alóli felszabadulásra emlékeztek a Nemzeti Emlékhelyen

A megemlékezés zárásaként az ünnepség résztvevői közösen rótták le tiszteletüket a város visszavételének évfordulójára emelt emléktáblánál a Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalánál.

Az 1688-as visszafoglalást követő napon, a város főterén Te Deumot celebráltak, hogy 144 évnyi fogság után végre felszabadult Székesfehérvár. Ennek emlékére közel két évtizeden keresztül, egészen a Rákóczi-szabadságharcig fennmaradt ez a szokás.

Az oszmánok itt tartózkodásuk alatt mecsetet, minareteket és fürdőket emeltek, azonban ezek mindegyikét elpusztították az 1688-as végleges visszavétel után a város középkori keresztény emlékeivel egyetemben. Napjainkban Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai, valamint a Szent Anna-kápolna falképei és a tetején levő iszlám félhold emlékeztetnek az egykori hódoltatókra.