-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
4 százalékos bérnövekedés az EU-ban
0,2 százalékponttal csökkent a bérek növekedésének üteme az Európai Unióban 2004-ben 2003-hoz képest, 4,2 százalékról 4 százalékra - olvasható az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb számában. A reálkeresetek ugyanakkor több helyen csökkentek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint viszont Magyarországon is csökkent a reálbér 2004-ben, 2003-hoz képest 1 százalékkal.
0,2 százalékponttal csökkent a bérek növekedésének üteme az Európai Unióban 2004-ben 2003-hoz képest, 4,2 százalékról 4 százalékra - olvasható az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb számában. A reálkeresetek ugyanakkor több helyen csökkentek.
A múlt évben a keresetemelés a legtöbb tagállamban kiegyenlítette az inflációt, a reálkereset javulása az egyes országokban 0,1 százaléktól 4,5 százalékig terjedt. Kivétel Németország, ahol 0,2 százalékkal, Málta és Spanyolország, ahol 0,3 százalékkal, Ausztria, ahol 0,4 százalékkal, valamint Ciprus, ahol 1,8 százalékkal csökkent a reálkereset. Az EU régi tizenöt tagállamánál 2004-ben a reálbér változása a görögországi 2,9 százalékos emelkedés és az ausztriai 0,4 százalékos csökkenés között helyezhető el.
Az átlagos reálbérnövekedés a tizenötöknél 0,9 százalék volt, ez több mint egy százalékos visszaesés 2003-hoz képest. A reálbérek átlagos emelkedése a tíz új tagállamban 2003-ban és 2004-ben egyaránt meghaladta az egykori tizenötök adatait.
Az újaknál gyorsabban növekszik a reálbér
Az új tagállamokban a reálbérek változása a litvániai 4,5 százalékos javulás és a ciprusi 1,8 százalékos csökkenés között mozgott, azaz sokkal szélesebb sávban változott, mint a régi tagállamokban. Az új tagállamokban a reálbér-növekedés átlagban 1,2 százalékos volt 2004-ben, ez szintén csökkenés a 2003-as 2,9 százalékhoz viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint viszont Magyarországon is csökkent a reálbér 2004-ben, 2003-hoz képest 1 százalékkal. A KSH értékelése viszont utal arra, hogy a 2002-es, 2003-as két évben a magyarországi reálbér 24 százalékkal javult, miközben a GDP ebben a két évben csupán 7 százalékkal gyarapodott.
2005 első öt hónapjában azonban a nettó átlagkeresetek már 12,1 százalékkal nőttek. Mivel az infláció ebben az időszakban 3,6 százalékos volt, a reálbérek 8,5 százalékkal nőttek. A látványos emelkedés mögött a közszféra 13. havi fizetésének januári utalása áll.