-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
50 éves az Európai Parlament
Strasbourgban, március 12-én délután ünnepli ötvenedik születésnapját az Európai Parlament. A római szerződést létrehozó közgyűlés 50 éve ülésezett először, 1958. március 19-én. Az ünnepségre az uniós intézmények vezetői mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek elnökei, az EP korábbi elnökei és főtitkárai is. Az ünnepi ülésen beszédet mond Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, Janez Jan¹a, szlovén miniszterelnök, a Tanács soros elnöke, valamint José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke.
2008.03.11. 11:05 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_a2008_01/euparlament01.jpg)
Az Európai Parlament az Unió közvetlenül választott testülete, amely az állampolgárok érdekeinek közösségi szintű képviseletét látja el.
Eredetileg csak tanácsadó-konzultatív szerepe volt, de jelentősége az Unió működésében fokozatosan nő. Ennek első állomása volt 1979, amikor bevezették a képviselők közvetlen választását. Az Egységes Európai Okmány és mind a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerződés apránként bővítette jogkörét.
Ezek eredményeként jelenleg a Parlamentnek három fő hatásköre van. Részt vesz a közösségi jogalkotási folyamatban, politikai ellenőrzést lát el és szerepe van az Unió költségvetésének kialakításában.
A közösségi jogalkotás a szabályozott területtől függően különböző eljárásokkal történik. Hat olyan eljárás van, amelyekben a Parlament részt vesz. A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy egyre inkább szélesedik azon ügyek köre, amelyeket a parlamentnek jelentős beleszólást és vétójogot is biztosító együttdöntési eljárással döntenek el.
A politikai ellenőrzési hatáskör magában foglalja a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzését, de emellett a Parlamentnek széles körű információkérési és vizsgálódási jogköre van.
A képviselőket az EU tagállamaiban közvetlenül választják, helyi választási szabályoknak megfelelően. Minden felnőtt korú uniós állampolgár választhat és választható. A képviselők mandátuma öt évre szól és nem az országuk, hanem a pártállásuknak megfelelő politikai frakciókba tömörülve dolgoznak, amelyeket az azonos politikai elveket valló pártok hoznak létre.