-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
5172 milliárd forintra emelkedett a magyar háztartások hitelállománya
Az utóbbi négy évben megnégyszereződött a háztartások adósságállománya. A jegybank adatai azt mutatják, hogy júniusban 60,30 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások. A pénzintézetek 38,8 milliárd forintért utaltak ki fogyasztási hitelt, 19,2 milliárd forintért lakáshitelt, 2,3 milliárdért pedig egyéb hitelt. A lakosság teljes hitelállománya június végére 5172 milliárd forintra emelkedett. A magyar lakosságot terhelő devizahitelek miatt eddig már több hitelminősítő adott hangot aggodalmának. Kockázatot jelent a Forint esetleges gyengülése, ami a törlesztőrészletek növekedésével jár és félő, hogy a háztartások ezt már nem tudják kifizetni.
2007.08.01. 08:04 |
Az utóbbi négy évben megnégyszereződött a háztartások adósságállománya. A jegybank adatai azt mutatják, hogy júniusban 60,30 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások.
A pénzintézetek 38,8 milliárd forintért utaltak ki fogyasztási hitelt, 19,2 milliárd forintért lakáshitelt, 2,3 milliárdért pedig egyéb hitelt. A lakosság teljes hitelállománya június végére 5172 milliárd forintra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben majdnem 800 milliárd forintnyi hitelt vettek föl a háztartások, melyek regisztrált adóssága négy év alatt megnégyszereződött. Az adósság nagyobb részét változatlanul a lakáshitelek teszik ki.
A devizahitelek térnyerése szembetűnő: júniusban a pénzintézetek gyakorlatilag csak devizahitelt folyósítottak, a 60,3 milliárd forintnyi kölcsönből a forintalapú hitel mindössze 500 millió forintot tett ki. A magyar lakosságot terhelő devizahitelek miatt eddig már több hitelminősítő adott hangot aggodalmának. Az ezzel kapcsolatos jelentések arra figyelmeztetnek, hogy a forint árfolyamának jelentős gyengülése esetén a háztartások törlesztési terhei is megugranak, ami az egész pénzügyi szektor számára kockázatot jelent.
Az eladósodást a pénzintézetek meglehetősen magas kamatai sem akadályozzák, a folyószámla hitelek átlagos kamata júniusban meghaladta például a 20 százalékot, a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatója pedig elérte a 25 százalékot. Kedvezőbb a helyzet a lakáshiteleknél, ahol a jegybank átlagosan 10,1 százalékos kamatot mért.
A dinamikus hitelfelvételt ráadásul nem kíséri a bankoknál elhelyezett betétek összegének emelkedése, azaz nem nőtt a családok megtakarítási kedve.
A pénzintézetek 38,8 milliárd forintért utaltak ki fogyasztási hitelt, 19,2 milliárd forintért lakáshitelt, 2,3 milliárdért pedig egyéb hitelt. A lakosság teljes hitelállománya június végére 5172 milliárd forintra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben majdnem 800 milliárd forintnyi hitelt vettek föl a háztartások, melyek regisztrált adóssága négy év alatt megnégyszereződött. Az adósság nagyobb részét változatlanul a lakáshitelek teszik ki.
A devizahitelek térnyerése szembetűnő: júniusban a pénzintézetek gyakorlatilag csak devizahitelt folyósítottak, a 60,3 milliárd forintnyi kölcsönből a forintalapú hitel mindössze 500 millió forintot tett ki. A magyar lakosságot terhelő devizahitelek miatt eddig már több hitelminősítő adott hangot aggodalmának. Az ezzel kapcsolatos jelentések arra figyelmeztetnek, hogy a forint árfolyamának jelentős gyengülése esetén a háztartások törlesztési terhei is megugranak, ami az egész pénzügyi szektor számára kockázatot jelent.
Az eladósodást a pénzintézetek meglehetősen magas kamatai sem akadályozzák, a folyószámla hitelek átlagos kamata júniusban meghaladta például a 20 százalékot, a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatója pedig elérte a 25 százalékot. Kedvezőbb a helyzet a lakáshiteleknél, ahol a jegybank átlagosan 10,1 százalékos kamatot mért.
A dinamikus hitelfelvételt ráadásul nem kíséri a bankoknál elhelyezett betétek összegének emelkedése, azaz nem nőtt a családok megtakarítási kedve.