-
Önkormányzati csúcstalálkozó
A Versenyképes járások programról, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről és az önkormányzatok konstruktív együttműködéséről is szó volt a Székesfehérvári önkormányzati csúcstalálkozón. Új utak a helyi fejlődésben címmel panelbeszélgetést is rendeztek, a szakmai találkozó pedig műhelybeszélgetésekkel zárult.
2025.04.10. -
Fűnyírás Fehérváron
Elkezdték már a fűnyírási munkát a Városgondnokság parkfenntartói, melyet ebben az évben is ütemterv szerint végeznek a fehérvári közterületeken. Idén is lesznek azonban méhlegelők a városban, amik körül határozott kontúrt húznak fűnyíróval.
2025.04.09. -
Önkormányzati csúcstalálkozó
Önkormányzati csúcstalálkozót szervezett Székesfehérvár abból az apropóból, hogy városunk idén is elnyerte, az Egyensúly Intézet tudományos kutatása alapján, az ország legfejletebb városa címet.
2025.04.10. -
MI és emberkép
A Tarsoly Ifjúságért Egyesület Közéleti Klubjában ezúttal Major Gyöngyi tartott előadást. A közgazdász az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról és jövőjéről beszélt.
2025.04.10.
56 hősei példát mutattak - ünnepi állománygyűlés a Magyar Honvédség Parancsnokságán

Az ünnepi állománygyűlésen Székesfehérvárt Cser-Palkovics András polgármester képviselte, ott volt Schneider Istvánné A Székesfehérvári Járási Hivatal vezető-helyettese, Dr. Varga Péter rendőr dandártábornok, Fejér megye rendőrfőkapitánya és Dr. Tanárki Gábor a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója is.
Több mint egy emberöltővel ezelőtt Magyarországtól visszhangzott a nagyvilág és vált óriásivá ez a kis ország – mondta ünnepi beszédében Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. „A magyar nemzet számára mindig is fontos volt a létéért, a jövőjéért, a kereszténységért való küzdelem. Ahogy 1848-ban, úgy 1956-ban is az ifjúság fogalmazta meg a nemzet kívánalmait, amelynek eredményeként született meg az elhatározás, hogy október 23-án csendes tüntetéseket tartanak a fővárosban. Az elérendő célok között fellelhető volt a ma ismert demokrácia valamennyi alkotóeleme.” – emelte ki beszédében.

Mint mondta Székesfehérvár katonavárosként az 56-os forradalmi eseményeknek is aktív részese volt. A városra a kezdeti napokban általánosan a csendes tiltakozás, valamint az ipari létesítményekben a munka beszüntetése volt a jellemző. A fővárosban történt események hírére helyi fiatalokból álló tömegek vonultak az utcákra, akik követelték a fegyveres harcok azonnali beszüntetését. Sajnos itt sem múltak el véráldozatok nélkül a megmozdulások, ugyanis ebben a városban is a tüntető tömegbe lőtt az Államvédelmi Hatóság. A szovjet intervenció november 4-én érte el a várost, amely nem volt felkészülve a támadásra. Több köz- és gyárépületet találat ért, és a kisebb ellenállásokat leszámítva a forradalmat leverő csapatok két nap alatt ellenőrzésük alá vonták Székesfehérvárt.
„A forradalom és szabadságharc tartást adott a nemzetnek. Személyes helytállásból, becsületből, bátorságból példát mutatott az egész világnak és a következő magyarországi generációknak is.”
Elődeink küzdelmeinek, harcainak, hősiességének köszönhetően mi békében élhetünk országunkban. Feladatunk az, hogy a hősök emlékét ápoljuk és méltóképpen emlékezzünk rájuk – mondta a Magyar Honvédség parancsnoka, majd kiemelte, hogy „nekünk a jelenkor katonáinak megadatott az a történelmi lehetőség, hogy irányítói és részesei lehetünk annak a haderőfejlesztési programnak, melynek köszönhetően létrejön a 21. század színvonalán felkészített és felszerelt Honvédség, mely képes garantálni az ország lakosságának biztonságát.”