75 éve ért véget a földi pokol Fehérváron és környékén

A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások és egészen március 22-ig elkeseredett összecsapások helyszíne volt a város és környéke. 1944 és 45 tavasza közötti egy év a város és az ország talán legsötétebb egy esztendeje volt.
2020.03.23. 07:36 |
75 éve ért véget a földi pokol Fehérváron és környékén

Székesfehérvár legsötétebb fél évére az akkor 11 éves Fekete Pál emlékezett vissza, amit a Felsőváros II. világháborús áldozatainak emlékművének avatásán mesélt el.

A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.

A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel is magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.

Forrás: Városi Levéltár és Kutatóintézet