-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
A 22 évesek negyede főiskolán vagy egyetemen végzett
Az utóbbi években minden korábbinál több diák, a 22 éves korosztály 22-24 százaléka fejezte be sikeresen felsőfokú tanulmányait. Ez 1990-ben még csak 11-12 százalék volt. A 20 évesek körében alig több mint egy évtized alatt 14-ről 50 százalékra nőtt a nappali képzésben részt vevők aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből.
2007.10.03. 08:17 |
Az utóbbi években minden korábbinál több diák, a 22 éves korosztály 22-24 százaléka fejezte be sikeresen felsőfokú tanulmányait. Ez 1990-ben még csak 11-12 százalék volt. A 20 évesek körében alig több mint egy évtized alatt 14-ről 50 százalékra nőtt a nappali képzésben részt vevők aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből.
A felsőoktatás szerkezeti átalakításával jelentősen megnőtt az érettségi után továbbtanulók aránya: míg 1990-ben a jelentkezők alig 36 százaléka nyert felvételt, 2006-ban ez az arány már több mint 60 százalék volt. A fiatalok közül egyre többen vesznek fel újabb szakokat a képzésük ideje alatt.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon feltűnően alacsony a műszaki, a természettudományos és a számítástechnikai végzettségűek aránya, ezzel szemben kiugróan magas a pedagógus, a társadalomtudományi üzleti és jogtudományi diplomások aránya - állapítja meg a jelentés.
2006-ban a fiatalok több mint 60 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt a nappali képzésben, fele-fele arányban gimnáziumban, illetve más középiskolában. Ez az arány 25 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Az elmúlt 4-5 évben egyébként stabilizálódni látszik a középiskolai képzések aránya: jelenleg a beiratkozottak 23 százaléka tanul érettségit nem adó szakiskolában, 42 százaléka szakközépiskolában és 35 százaléka gimnáziumokban. Tavaly összesen a 16 évesek 94 százaléka vett részt a középfokú oktatásban.
A KSH megállapítja, hogy az intézmények kapacitása az óvodai és az általános iskolai oktatásban a létszámmal összefüggésben szűkült, ugyanakkor 10-13 százalékkal nőtt az osztálytermek kihasználtsága. Az elhelyezés átlagos körülményei javultak ugyan, de az intézményhálózat felújítása, illetve korszerűsítése évtizedek óta késik. Ami a pedagógusokat illeti, a diákok számának gyors csökkenése miatt egy tanárra már csak átlagosan 10 diák jut, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számít.
A felsőoktatás szerkezeti átalakításával jelentősen megnőtt az érettségi után továbbtanulók aránya: míg 1990-ben a jelentkezők alig 36 százaléka nyert felvételt, 2006-ban ez az arány már több mint 60 százalék volt. A fiatalok közül egyre többen vesznek fel újabb szakokat a képzésük ideje alatt.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon feltűnően alacsony a műszaki, a természettudományos és a számítástechnikai végzettségűek aránya, ezzel szemben kiugróan magas a pedagógus, a társadalomtudományi üzleti és jogtudományi diplomások aránya - állapítja meg a jelentés.
2006-ban a fiatalok több mint 60 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt a nappali képzésben, fele-fele arányban gimnáziumban, illetve más középiskolában. Ez az arány 25 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Az elmúlt 4-5 évben egyébként stabilizálódni látszik a középiskolai képzések aránya: jelenleg a beiratkozottak 23 százaléka tanul érettségit nem adó szakiskolában, 42 százaléka szakközépiskolában és 35 százaléka gimnáziumokban. Tavaly összesen a 16 évesek 94 százaléka vett részt a középfokú oktatásban.
A KSH megállapítja, hogy az intézmények kapacitása az óvodai és az általános iskolai oktatásban a létszámmal összefüggésben szűkült, ugyanakkor 10-13 százalékkal nőtt az osztálytermek kihasználtsága. Az elhelyezés átlagos körülményei javultak ugyan, de az intézményhálózat felújítása, illetve korszerűsítése évtizedek óta késik. Ami a pedagógusokat illeti, a diákok számának gyors csökkenése miatt egy tanárra már csak átlagosan 10 diák jut, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számít.