-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
A Carmen bemutatójára készül a Vörösmarty Színház
A szenvedélyes, magával ragadó történetet Horváth Csaba állítja színpadra, és március 4-én mutatja be a Vörösmarty Színház. Horváth Csaba az olvasópróbán elmondta, hogy általában amikor a Carmen cím elhangzik, vagy a Bizet-féle operára, vagy a Prosper Merimée által írt romantikus műre szoktak gondolni; de a fehérvári előadás Márton László drámájából készül.
2017.01.26. 09:06 |
A szenvedélyes, magával ragadó történetet Horváth Csaba állítja színpadra, és március 4-én mutatja be a Vörösmarty Színház. Horváth Csaba az olvasópróbán elmondta, hogy általában amikor a Carmen cím elhangzik, vagy a Bizet-féle operára, vagy a Prosper Merimée által írt romantikus műre szoktak gondolni; de a fehérvári előadás Márton László drámájából készül.
Horváth Csaba szerint Márton Lászlónak, a mai magyar dráma- és prózairodalom kiemelkedő tehetségének a darabja nem szokványos átirat, vagyis a Bizet-opera librettójaként világhírűvé vált novella „felmelegítése”, hanem olyan izgalmas formai kísérlet, amely messze meghaladja azt a megszokott mintát, amelyet „modernizáló átdolgozásnak” szoktunk nevezni. Márton színműve − miként ez már a prológus olvastán is kiviláglik − valamiféle távoli, archaikus időből bukkan elő, s anélkül, hogy a szerző a legcsekélyebb mértékben is követné egy másik, ugyancsak divatos eljárásmód, a mitologizálás ismérveit, az érzéki szenvedély és a szinte már rezignált filozofálás egyik, mindenki számára jól ismert irodalmi elegyítését, az igazából kevéssé olvasott Mérimée-féle alapszöveget önmaga paródiájába fordítja.
A történet szerint Carmen, a szemrevaló cigánylány csak a végzetnek engedelmeskedik, melyet előre lát, s melyet ő maga idéz elő. Szabadsága abban nyilvánul meg, hogy dönthet: vagy beleolvad a labirintusban céltalanul sodródó embertömegbe, vagy kezébe veszi és felgöngyölíti saját „Ariadné-fonalát” és megtervezi halálát. A szenvedélyes, magával ragadó történet táncban, szóban elmesélve, különleges díszletben lesz látható márciustól a Vörösmarty Színházban.