A csatlakozás hatása - több külföldi termék a boltok polcain

 Több lesz a külföldi eredetű élelmiszer a boltokban az európai úniós csatlakozás hatására. A Magyar Kereskedelmi Szövetség úgy számol, hogy az importkorlátozások feloldása után az EU-ból származó áruk aránya az eddigi 10-ről 20 százalékra, vagyis a duplájára emelkedik. A Földművelésügyi Minisztériumban cáfolták, hogy a külföldi termékek szigorú élelmiszerbiztonsági ellenőrzésével akarják a hipermarketeket befolyásolni, hogy inkább magyar termékeket forgalmazzanak.

2004.05.11. 07:11 |

 Több lesz a külföldi eredetű élelmiszer a boltokban az európai úniós csatlakozás hatására. A Magyar Kereskedelmi Szövetség úgy számol, hogy az importkorlátozások feloldása után az EU-ból származó áruk aránya az eddigi 10-ről 20 százalékra, vagyis a duplájára emelkedik. A Földművelésügyi Minisztériumban cáfolták, hogy a külföldi termékek szigorú élelmiszerbiztonsági ellenőrzésével akarják a hipermarketeket befolyásolni, hogy inkább magyar termékeket forgalmazzanak.

 Az eddigi importkorlátozások védték a magyar élelmiszerpiacot. Az európai uniós csatlakozással azonban szabad az áruk mozgása. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az olcsóbb, nem egyszer jobban támogatott külföldi áru kiszoríthatja a polcokról kevésbé támogatott, ezért drágább hazait.
"A kereskedők eddig is igyekeztek minél olcsóbb árucikkeket beszerezni, hiszen a vásárló nagyon árérzékeny, és vásárláskor elsősorban az árat nézi" – mondta Vámos György, Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

 A kereskedelmi szövetség attól tart, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium a hipermarketek szigorúbb élelmiszerbiztonsági ellenőrzésével akarja elérni, hogy inkább a magyar áru kerüljön a polcokra. A tárca szerint mostantól azért lehetnek ellenőrzések a hipermarketekben, mert változtak a szabályok.

 "Eddig határokon ellenőriztük a külföldről érkező termékeket, most a határok megnyitásával csak az üzletekben tudjuk ezt megtenni, de az ellenőrzés nem csak a külföldi, hanem minden létező termékre kiterjed" - nyilatkozta Szanyi Tibor, politikai államtitkár.

 A boltok polcain eddig 10 százalék volt az import termék. A számítások szerint ez az arány akár húsz százalékra, vagyis a duplájára emelkedhet. Több lehet az import tejtermék, sertéshús, a zöldség és a gyümölcs. A kereskedelmi szövetség szerint a vásárló fogja eldönteni kinek a terméke kelendőbb.

 Az EU-ban tilos országnevet termékek megkülönböztetésére használni. Így nem lehet majd olyan feliratot találni a csomagolásokon, hogy "Magyar termék". Hogy mégis honnan származik az áru, esetleg az apró betűs részből derülhet ki, ahol a gyártó adatai olvashatók.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.