-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
A friss diplomások 87 százaléka nem talál munkát egy éven belül
A friss diplomásoknak kevesebb mint fele talál munkát oklevele kézhezvételétől számított egy éven belül az Európai Unió legtöbb tagállamában. Magyarországon ez az arány alig tizenhárom százalék az EU statisztikai hivatalának adatai szerint. Az Eurostat 2004-es állapotokat tükröző - Csehország kivételével - az összes EU-tagállamra kiterjedő felmérésének adatai szerint Hollandia messze lehagyja a huszonnégyes mezőnyt a maga 73 százalékos értékével. Az élbolyba rajta kívül Dánia, Németország és Nagy-Britannia sorolható 60 százalékot némileg meghaladó eredménnyel.
A friss diplomásoknak kevesebb mint fele talál munkát oklevele kézhezvételétől számított egy éven belül az Európai Unió legtöbb tagállamában. Magyarországon ez az arány alig tizenhárom százalék az EU statisztikai hivatalának adatai szerint.
Az Eurostat 2004-es állapotokat tükröző - Csehország kivételével - az összes EU-tagállamra kiterjedő felmérésének adatai szerint Hollandia messze lehagyja a huszonnégyes mezőnyt a maga 73 százalékos értékével. Az élbolyba rajta kívül Dánia, Németország és Nagy-Britannia sorolható 60 százalékot némileg meghaladó eredménnyel.
A középmezőny élén Ausztria áll, itt az egyetemekről és főiskolákról kikerülő fiatalok 44 százaléka talál állást egy éven belül. Ausztriától némileg lemaradva Finnország (41 százalék) és Svédország (38 százalék) következik a sorban.
Az "újak" élén Málta és a balti államok
A tíz új EU-tagállam közül Máltán és a balti országokban a legjobb a friss diplomások munkaerő-piaci helyzete: a szigetországban minden harmadik fiatal álláskereső talál munkát egy éven belül, Litvániában 28 százalékuk, Észtországban 27 százalék, Lettországban valamivel több mint 23 százalék.
Franciaország kevesebb mint 23 százalékkal tizennegyedik a rangsorban. Nem sokkal marad el tőle Belgium (21 százalék), Olaszország, Lengyelország és Spanyolország (19-19 százalék), valamint Luxemburg (18 százalék). A rangsort Magyarország (12,7 százalék) és Görögország (12,2 százalék) zárja.
Még négy év múltán sem sokkal jobb a helyzet
A diplomás munkanélküliség mértéke az Eurostat adatai szerint csak évek múltán kezd kiegyenlítődni az Európai Unió tagállamaiban, és akkor is igen mérsékelt a közeledés. Négy évvel az államvizsgák után 2004-ben még mindig csak nyolc tagállamban (Hollandián, Dánián, Németországon és Nagy-Britannián kívül Svédországban, Finnországban, Írországban és Máltán) kúszott 50 százalék fölé az állással rendelkező diplomások száma. Spanyolországban és Franciaországban még ekkor is alig több mint harmadukat foglalkoztatják, Olaszországban és Lengyelországban pedig még a negyedüket sem.
A diplomás fiatalok foglalkoztatásának aránya öt évvel a felsőfokú oklevél megszerzése után még mindig csak 13 tagállamban éri el a foglalkoztatási ráta átlagos európai értékének megfelelő 60 százalék fölötti szintet, és további négy országban haladja meg az 50 százalékot. Olaszországban és Lengyelországban még ekkor is 40 százalék körüli az arány.