-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
A génmódosított termékek magyar tilalmáról szavaznak az Európa Parlamentben
A genetikailag módosított (gm) növények magyarországi termesztési tilalmáról várhatóan februárban szavaznak az Európai Unió agrárminiszterei - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Jó előjel, hogy decemberben hasonló ügyben kedvező döntés született Brüsszelben. Akkor az unió környezetvédelmi miniszterei minősített többséggel támogatták Ausztriát abban, hogy továbbra is fenntartsa a gm-növények köztermesztésbe vonási tilalmát.
2007.01.08. 07:32 |
A genetikailag módosított (gm) növények magyarországi termesztési tilalmáról várhatóan februárban szavaznak az Európai Unió agrárminiszterei - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Az agrárminiszterek arról döntenek, hogy Magyarországon fel kell-e oldani az új technológia alkalmazására jelenleg érvényben lévő moratóriumot. Persányi Miklós jó előjelnek tartja, hogy decemberben hasonló ügyben kedvező döntés született Brüsszelben. Akkor az unió környezetvédelmi miniszterei minősített többséggel támogatták Ausztriát abban, hogy továbbra is fenntartsa a gm-növények köztermesztésbe vonási tilalmát.
Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtisztviselője is bizakodó a szavazás kimenetelét illetően. Szerinte a moratórium fenntartásához Magyarország alaposabb szakmai érvanyaggal rendelkezik, mint Ausztria. A magyar hatásvizsgálat ugyanis már hozott konkrét eredményeket a gm-technológia környezeti és humánegészségügyi hatásaival kapcsolatban. Ráadásul a decemberi szavazáskor a miniszteri tanács határozatban írta elő Ausztria számára további vizsgálatok elvégzését - jegyezte meg a főtisztviselő. Hozzátette: ezek szükségességére pedig Magyarország is hivatkozhat, amikor a tilalom feloldásának elhalasztása mellett érvel.
Nem lehet tudni, hogy a génmódosítást saját hazájában engedélyező Németország és Spanyolország a tilalom fenntartása mellett voksol-e, ahogy ezt az osztrák szavazásnál tette. Továbbá ezúttal már Románia és Bulgária szava is számít; amíg Bukarest a remények szerint támogatja majd a magyar tilalom fenntartását, addig a szófiai álláspont még bizonytalan.
Románia és Bulgária is voksol
A főtisztviselő szerint a bolgárok támogatása a februári szavazáson nem feltétlenül szükséges, amennyiben most is az osztrákokéhoz hasonlóan szavaz minden tagállam. Ugyanakkor a génmódosítás kapcsán változó uniós hozzáállás szempontjából hosszú távon fontos lenne, hogy Bulgária is felsorakozzon a gm-technológiát elutasító országok közé.
Rodics Katalin utalt arra az uniós döntésre, amely szerint a moratórium feloldását szorgalmazó Európai Bizottság a jövőben kisebb hatalommal rendelkezik majd, mert a jelenlegihez képest sokkal inkább az Európai Parlament véleményére kell támaszkodnia. A főtisztviselő szerint amennyiben februárban sikerül megkapnia Magyarországnak is a minősített többséget az agrárminiszterektől, akkor az "hosszú távra segítségünkre lehet".
Az agrárminiszterek arról döntenek, hogy Magyarországon fel kell-e oldani az új technológia alkalmazására jelenleg érvényben lévő moratóriumot. Persányi Miklós jó előjelnek tartja, hogy decemberben hasonló ügyben kedvező döntés született Brüsszelben. Akkor az unió környezetvédelmi miniszterei minősített többséggel támogatták Ausztriát abban, hogy továbbra is fenntartsa a gm-növények köztermesztésbe vonási tilalmát.
Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtisztviselője is bizakodó a szavazás kimenetelét illetően. Szerinte a moratórium fenntartásához Magyarország alaposabb szakmai érvanyaggal rendelkezik, mint Ausztria. A magyar hatásvizsgálat ugyanis már hozott konkrét eredményeket a gm-technológia környezeti és humánegészségügyi hatásaival kapcsolatban. Ráadásul a decemberi szavazáskor a miniszteri tanács határozatban írta elő Ausztria számára további vizsgálatok elvégzését - jegyezte meg a főtisztviselő. Hozzátette: ezek szükségességére pedig Magyarország is hivatkozhat, amikor a tilalom feloldásának elhalasztása mellett érvel.
Nem lehet tudni, hogy a génmódosítást saját hazájában engedélyező Németország és Spanyolország a tilalom fenntartása mellett voksol-e, ahogy ezt az osztrák szavazásnál tette. Továbbá ezúttal már Románia és Bulgária szava is számít; amíg Bukarest a remények szerint támogatja majd a magyar tilalom fenntartását, addig a szófiai álláspont még bizonytalan.
Románia és Bulgária is voksol
A főtisztviselő szerint a bolgárok támogatása a februári szavazáson nem feltétlenül szükséges, amennyiben most is az osztrákokéhoz hasonlóan szavaz minden tagállam. Ugyanakkor a génmódosítás kapcsán változó uniós hozzáállás szempontjából hosszú távon fontos lenne, hogy Bulgária is felsorakozzon a gm-technológiát elutasító országok közé.
Rodics Katalin utalt arra az uniós döntésre, amely szerint a moratórium feloldását szorgalmazó Európai Bizottság a jövőben kisebb hatalommal rendelkezik majd, mert a jelenlegihez képest sokkal inkább az Európai Parlament véleményére kell támaszkodnia. A főtisztviselő szerint amennyiben februárban sikerül megkapnia Magyarországnak is a minősített többséget az agrárminiszterektől, akkor az "hosszú távra segítségünkre lehet".