A globális felmelegedés 2001 óta tény - szélsőséges időjárás Európában

 Az Európát sújtó szélsőséges időjárások miatt napok óta vezető téma bel és külföldön a globális felmelegedés. Több esetben is feltételes módban beszélnek az üvegházhatás által kiváltott hatásokról, miközben a világ valamennyi pontján fokozottan tapasztalható volt az időjárás átalakulása.

 Az Európát sújtó szélsőséges időjárások miatt napok óta vezető téma bel és külföldön a globális felmelegedés. Több esetben is feltételes módban beszélnek az üvegházhatás által kiváltott hatásokról, miközben a világ valamennyi pontján fokozottan tapasztalható volt az időjárás átalakulása.

 Miközben tagadták a földi légkör melegedését, a Csendes óceánon egyre több szigetet öntött el dagálykor az óceán, hőhullámok törtek rá Európára, szélsőséges időjárások sokasága milliárdos károkat okoztak világszerte. Pedig 2001-ben az IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) kiadott egy összefoglaló jelentést, amelyben kijelentik, hogy a Globális Klímaváltozás nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.

 Az alábbiakban közöljük a 2001. évi IPCC jelentés harmadik, összefoglaló következtetéseinek részletét.Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetéseiA jelentés kiadásának dátuma: 2001. januárForrás: OKK-OKI Hírlevél A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki!

 A Föld hőmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során. A 20. században az északi félteke felszíni hőmérséklete valószínűleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában. A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiség csapadékot okozó időjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt. A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett. A legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári időszakokban.

 Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hűtéséhez járul hozzá. Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki. A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hőmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt.

 Minden IPCC előrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentősen emelkedni fog a következő évszázad során. Az éghajlati modellek előrejelzései szerint a Föld hőmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz.

 A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségű csapadékot okozó időjárási helyzetek száma növekedni fog. A tengerszint előreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között. A modellek előrejelzései szerint az extrém időjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hőhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erősségének és a csapadék intenzitásának növekedése.

 A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hőmérséklet regionális emelkedése. A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le. Az északi féltekén a vegetációs időszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során, a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le. Az előre jelzett klímaváltozás kedvező és kedvezőtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezőgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékű ez a változás, annál inkább előtérbe kerülnek a kedvezőtlen jelenségek.

 A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezőgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlődés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém időjárási helyzetekre és a változékonyságra. A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezőgazdasági termelékenység kis hőmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezőtlen, különösen az extrém időjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezőtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét.

Az előrejelzések a következőket jósolják:

- Sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;

- A legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezőgazdasági termelékenység csökkenése várható a hőmérséklet bármilyen emelkedése esetén

- A hő-stressz miatt bekövetkező halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertőzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertőző betegségek (pl. kolera) számának növekedése

- Emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségű csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki

- Néhány természeti rendszerben jelentős és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsősorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén

- Számos sebezhető faj kihalásának a kockázata megnő, a biológiai sokféleség csökken

- A fejlődő országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetőbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.