Szerda délelőtt Papp Károly rendőr ezredes a Fejér Megyei RFK vezetője az első negyedéves számadatok ismeretében a megye közlekedésbiztonsági helyzetéről tartott sajtótájékoztatót. A tájékoztatón jelen volt Bognár Tibor a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. igazgatója, a megye rendőrségével közösen készített tanulmányt ismertette. Nevezetesen a 2003. évben bekövetkezett halálos kimenetelű közlekedési balesetek és Fejér Megye közútjainak állapota között kimutatható-e oksági összefüggés.
 |
| Foto: Székesfehérvári Tűzoltóság |
Sándor Miklós r. alezredes, FM RFK Közbiztonsági igazgató szólt az országosan meghirdetett közlekedésbiztonsági hétről, amelynek elsődleges célja az agresszív vezetők kiszűrése a közutakról, a velük szembeni rendőri fellépés. Az április elsején életbe lépett Előéleti pontrendszer változásait elevenítette fel ismételten a sajtó munkatársainak, majd a Húsvéti ünnepek környékén várható, tervezett közlekedés-rendészeti ellenőrzések szempontjairól beszélt.
2003. évi halálos kimenetelű balesetek okai és az utak állapota közötti esetleges oksági összefüggések vizsgálata
 |
| Foto: Székesfehérvári Tűzoltóság |
Fejér megyében, 2003. évben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetek száma a korábbi évhez képest annak ellenére növekedést mutat, hogy a súlyos és a könnyű sérüléssel végződő balesetek számának csökkenését sikerült elérni. Figyelemmel az Unió balesetek számának csökkentését előirányzó szándéka miatt, a 2003. évben bekövetkezett balesetek okainak elemzése nyomán a szolgálat szervezése, a megelőző munka terén további hasznosítható következtetések levonását célozta meg a rendőr-főkapitányság. Az értékelés elvégzéséhez a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. munkatársai segítségét kértük, hogy a halálos végű közlekedési balesetek és az utak állapota közötti esetleges oksági összefüggést is megvizsgáljuk.
2003. évben 64 esetről 77 esetre nőtt a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma a megyében. Ezekben a tragédiákkal végződő balesetekben a korábbi év 76 áldozatával szemben 95 személy (25%-al több) hunyt el közútjainkon.
Vizsgálva Fejér megye gyorsforgalmi, illetve főútjait megállapítható, hogy a 2002. évhez képest csökkenés tapasztalható a 7-es, 62-es, 63-as és 811-es főutakon. Ezzel szemben nőtt az M1-es autópályán, az 1-es, a 6-os és 64-es főútjainkon a halálos végű közlekedési balesetek száma. Azonos számban fordult elő halálos baleset az M7-es autópályán, a 8-as és a 81-es főúton.
Az értékelés szerint főként a 2003-as év első félévében történt növekedés miatt a legveszélyesebb az M7-es autópálya, a 7-es és a 8-as főútvonalak voltak, míg az egész évet tekintve veszélyes útnak mondható az M1-es autópálya, a 6-os, 64-es főútak. A legtöbb halálos kimenetelű baleset az M7-es autópályán következett be, melyet a 6-os, a 7-es és a 81-es számú főutak követnek.
2002. évben a halálos végű balesetek 28,1 %-a következett be lakott területen kívül. Ez az arány 2003. évben 29,9 %-ra változott. A helyi rendőri szervek illetékessége szerint vizsgálva, figyelmet érdemel, hogy a 6 rendőrkapitánysággal rendelkező székhelyek közül egyedül Bicske város területén belül nem történt halálos baleset.
A halálos balesetekhez vezető okok vizsgálatának eredményeként megállapítható, hogy változatlanul a gyorshajtás szerepel legtöbb esetben elsődleges okként. Ezt követi az előzés, majd az elsőbbségadás szabályainak megsértése, valamint a szabálytalan kanyarodás.
A halálos eredményű közlekedési balesetekben megsérültek körében a biztonsági öv használatára vonatkozóan kiderült, hogy a balesetekben elhunyt 95 főből mindössze 22,1 %-uk, a súlyosan sérült 34 főből 13 (38,2 %), a könnyen sérült 33 főből 19 fő (57,6%) használta a biztonsági övet. Látható, hogy a biztonsági öv használat mértékének növekedésével csökken a sérülés foka.
Az okozók lakhely szerinti megoszlása azt mutatja, hogy az összes okozó 53,2 %-a nem Fejér megyei lakos. Az összbalesetek 40,4 %-át budapesti és pest megyei lakos okozta. Egyedül Nógrád megyéből nem volt okozó a magyarországi megyéket figyelve ilyen szempontból.
Bognár Tibor a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. igazgatója, tájékoztatóját néhány összehasonlító adattal kezdte:
A magyarországi úthálózat (önkormányzati és állami kezelésű) hossza összesen 135 ezer kilométer.
66 ezer kilométer mindösszesen a szilárd burkolatú utak hossza, 30 ezer kilométer érinti az országos közúthálózatot, ezen bonyolódik az összforgalom 80%-a.
Míg Ausztriában ezer lakosra 13 km szilárd burkolatú út jut, addig Magyarországon ez a szám 3 km hosszúságú út mindössze.
Míg az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában 10 ezer járműre 2 legfeljebb 5 baleset jut, addig Magyarországon ez a szám 10. Magyarország csupán Dél-Afrikát, Malajziát és Thaiföldet előzi meg a statisztika szerint.
Fejér megye közepesnek mondható megye, 1302 km úthosszal rendelkezik. Ebből 402 km főútvonal.
Fejér megye útjain az országos átlagnál 8 %-al nagyobb forgalom bonyolódik, mint az országos átlag.
58 km hosszú a nyomvályús térképen jelzett utak hossza, amiből 41 km főútra esik.
Az 1302 km-nyi úthálózaton 22 ezer kihelyezett tábla látható. Érdekességként elhangzott, hogy hét másodpercenként látna az utazót egyet, ha egyenlő távolságra lennének kihelyezve.
A sérüléssel végződő balesetek számát tekintve a balesetekkel érintett utak sorrendje, kezdve a legnagyobb esetszámtól: 7-es, 8-as, 1-es, 63-as, 6-os, 81-es 62-es főút. Az elmúlt 5 évet tekintve a legnagyobb növekmény a 81-es főúton tapasztalható.
A balesetekkel érintett útburkolatok állapotát, valamint egyes helyszínek felületének állagát vizsgálva a rendőrség elemzéséből megállapítható, hogy közvetlenül az útburkolat állapota, mint balesetet kiváltó ok, egyetlen esetben sem szerepel. Tehát, ahol töredezett, vagy kátyús volt az út, ott sem ez volt a kiváltó ok, hanem a vezető részéről a kellő alkalmazkodás elmulasztása, illetve az út minőségével összefüggésbe nem hozható szabály megsértése. Ezt a megállapítást alátámasztja a halálos balesetek túlnyomó többségénél közreműködő műszaki szakértő is. Az út felület állaga (nedvessége, csúszóssága) nyilvánvalóan befolyásolja a baleseti helyzet kialakulását, így nedvesedés, illetve jegesedés esetén veszélyes a 81-es főút 12+950 és 13+850 km szelvénye közötti szakasz. A nedves felület két esetben a 62-es főúton is szerepel baleseti tényezőként, de egymástól 13 km távolságban, tehát „veszélyes helynek” nem tekinthető. Mindkét főútvonal több helyen is nyomvályús, mely körülményre táblák hívják fel a figyelmet. Ehhez a körülményhez azonban nem alkalmazkodnak a rendőrség megítélése szerint a járművezetők, a megfelelő sebesség megválasztásánál.
A Kht. munkatársai által elvégzett vizsgálatok szerint a halálos kimenetelű közlekedési balesetek helyszínein, az út állapotával kapcsolatos - az utak szerkezetére is vonatkozó - felmérés eredményéből kiderül, hogy ún. „jó” minősítést csak a 8-as főút 12+300 km. szelvénye, „megfelelő” minősítést a 6-os főút 62+500 és 65+300 km szelvényei, a 63-as főút 52+800, a 64-es főút 4+500, a 8123-as út 2+600 km szelvényei kaptak. A többi helyszín csak „tűrhető”, „nem megfelelő”, illetve „rossz” minősítésű lett. Az M1 és M7-es autópályákra nem vonatkozik a felmérés, hiszen azok nem a Kht. kezelésében vannak, illetve azok újonnan építettek.
Ennek az állapotnak a megváltoztatása érdekében, megfelelő fedezet biztosítása esetén az útállapot javítására egyes helyeken érdesítő bevonatot, illetve a 81-es főútvonal magyaralmási csomópontjában teljes szélességű aszfaltréteg építését tervezik elvégezni. Bognár Tibor igazgató elmondta, hogy a 81-es főút vonatkozásában a végleges megoldást a főút „négysávosítása” jelentené. Elkészült az építés ütemterve. Az első szakasz építése jövőre megkezdődik. Az elképzelés szerint 2009-ig elkészül a Székesfehérvárt-Mórral összekötő szakasz szélesítése. Addig is a Kht. jelen eszközeivel próbál javítani az út minőségén, a nagyobb beláthatóság, az előzés biztonsága érdekében tovább ritkítják az út menti növényzetet.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt év és a jelen negyedév baleseti-statisztikai adatainak ismeretében tovább folytatja a fokozott ellenőrzéseket a közutakon. Papp Károly rendőr ezredes rendőrfőkapitány elmondta, következetesen fellépnek a gyorshajtókkal, elsőbbségi, kanyarodási, előzési szabályt megsértőkkel szemben, csakúgy mint az ittas vezetőkkel és tilos jelzésen áthaladókkal szemben. Már idén február közepén megkezdődött a koncentrált ellenőrzés sorozat a 7-es, 8-as, 81-es és 62-es főutakon, amelyek közül a jövőben is prioritást élvez a 81-es és 62-es főút. A 81-esen 2004. első negyedévében megnégyszereződött, a 62-esen meghatszorozódott az ellenőrzések száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. A gyakorlat szerint egy-egy főúton egy időben, esetenként 3-5 felállítási helyen mérik a közlekedők sebességét. Az első negyedéves tapasztalat szerint 32%-al nőtt a feljelentettek és a helyszínen bírságoltak száma.
A rendőrfőkapitány a tájékoztató végén hangsúlyozta: A büntetés nem cél, hanem eszköz, amivel a közlekedők önkéntes jogkövető magatartásának erősödését, a közlekedési morál javulását, a közlekedés biztonságának fokozását remélik.
