-
Ezek lesznek a 2025-ös hosszúhétvégék - két ünnep is szombatra esik majd
Öt alkalommal örülhetünk hosszú hétvégéknek 2025-ben, ugyanakkor lesz több olyan ünnepünk, amely szombatra esik. Áthelyezett munkanapokra háromszor kell számítani, egy alkalommal tavasszal, egyszer ősszel, egyszer pedig télen.
2025.01.01. -
Már megvásárolhatók a matricák
Már megvásárolhatók a 2025-re érvényes országos és vármegyei autópálya-matricák – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
2024.12.30. -
Ütemes menetrend
Új menetrend szerint közlekednek az autóbuszjáratok Székesfehérvár és Tatabánya között. Az autóbuszok ezentúl több, az útvonalon található fontosabb megállóhelyen megállnak, a két város közötti utat pedig jellemzően 1 óra 20 perc alatt teszik meg.
2024.12.14. -
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16.
A humántőkére koncentrál a 2. Nemzeti fejlesztési terv
A tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló Magyarország Európában Tanácskozás megvitatta azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatában vizsgálja hazánk jövőjét. A miniszterelnök szerint a szellemi befektetések lehetnek a 2. Nemzeti fejlesztési terv prioritásai. A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
2005.11.09. 09:26 |
A tudósokból, művészekből és üzletemberekből álló Magyarország Európában Tanácskozás megvitatta azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatában vizsgálja hazánk jövőjét. A miniszterelnök szerint a szellemi befektetések lehetnek a 2. Nemzeti fejlesztési terv prioritásai.
Összetartó és erős társadalmat úgy lehet teremteni, ha erőforrásaink jelentős részét a lemaradók felzárkóztatására fordítjuk, versenyképessé pedig azzal tehetjük az országot, ha befektetünk az elöl haladókba - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország Európában Tanácskozás elnevezésű, társadalomtudósokból, művészekből és üzletemberekből álló testület keddi ülésén Budapesten.
Az emberi infrastruktúra területén nagy a lemaradás Magyarországon, ezért lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv legnagyobb prioritása a befektetés az emberbe - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tudásalapú társadalom kihívásait megvitató ülésen.
A tanácskozáson Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója a miniszterelnök kérésére ismertette azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatban vizsgálja Magyarország gazdasági és tudományos helyzetét.
A társadalomkutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb statisztika a magyar tudásképesség és a szellemi erőforrások megtorpanását jelzi. A tudós szerint, az országnak meg kell határoznia fejlesztési programjainak irányát és mikéntjét, valamint el kell döntenie, hogy kiket kíván támogatni: a közepet vagy a lemaradókat és az élenjárókat.
A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.
Összetartó és erős társadalmat úgy lehet teremteni, ha erőforrásaink jelentős részét a lemaradók felzárkóztatására fordítjuk, versenyképessé pedig azzal tehetjük az országot, ha befektetünk az elöl haladókba - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyarország Európában Tanácskozás elnevezésű, társadalomtudósokból, művészekből és üzletemberekből álló testület keddi ülésén Budapesten.
Az emberi infrastruktúra területén nagy a lemaradás Magyarországon, ezért lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv legnagyobb prioritása a befektetés az emberbe - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a tudásalapú társadalom kihívásait megvitató ülésen.
A tanácskozáson Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója a miniszterelnök kérésére ismertette azt a tanulmányt, amely 10-15 év távlatban vizsgálja Magyarország gazdasági és tudományos helyzetét.
A társadalomkutató felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb statisztika a magyar tudásképesség és a szellemi erőforrások megtorpanását jelzi. A tudós szerint, az országnak meg kell határoznia fejlesztési programjainak irányát és mikéntjét, valamint el kell döntenie, hogy kiket kíván támogatni: a közepet vagy a lemaradókat és az élenjárókat.
A Magyarország Európában tanácskozás egy tavaly áprilisban megalakult konzultációs testület; munkájában olyan neves szaktekintélyek vesznek részt, mint Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök, Straub Elek, a Magyar Telekom Rt. elnök-vezérigazgatója, Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, valamint Szinetár Miklós rendező.