A képviselők visszafizettetnék az uniós támogatást az elköltöző vállalatokkal

 Az EP szankcionálná az Európai Unió által támogatott vállalatokat, amelyek a támogatás megadásától számított hét éven belül áthelyezik gazdasági tevékenységüket. Az állami támogatások nem ösztönözhetik arra a vállalatokat, hogy más országba helyezzék át gazdasági tevékenységüket, az uniós támogatást nyert cégeket pedig szankcionálni kell, ha bizonyos időn belül máshová költöznek – áll abban a parlamenti jelentésben, melyet a plénum nagy többséggel elfogadott.
2006.03.20. 06:34 |

 Az EP szankcionálná az Európai Unió által támogatott vállalatokat, amelyek a támogatás megadásától számított hét éven belül áthelyezik gazdasági tevékenységüket.

 Az állami támogatások nem ösztönözhetik arra a vállalatokat, hogy más országba helyezzék át gazdasági tevékenységüket, az uniós támogatást nyert cégeket pedig szankcionálni kell, ha bizonyos időn belül máshová költöznek – áll abban a parlamenti jelentésben, melyet a plénum nagy többséggel elfogadott.
 
 „A vállalatáthelyezés több tagállamban súlyos problémát jelent” – áll a jelentésben. Az áthelyezés a képviselők szerint „nem csak a hagyományosnak nevezett, jelentős munkaerőt alkalmazó iparágakat érintheti, a tőkeigényes iparágakat is, valamint a szolgáltatási szektort”.
 
 A képviselők szerint sürgősen létre kellene hozni egy közösségi szintű felügyeleti rendszert az áthelyezések gazdasági és szociális költségeinek számszerűsítésére.
 
 „Azok a vállalkozások, amelyek az unión belül helyezik át gazdasági tevékenységüket, és amelyek az eredeti helyükön állami támogatást kaptak de nem teljesítették a támogatásokhoz fűződő kötelezettségeiket, vagy eredeti telephelyükön a nemzeti vagy a nemzetközi jog betartása nélkül elbocsátották a munkaerőt, ne kapjanak állami támogatást tevékenységük új helyszínén, egyúttal zárják ki őket mind a strukturális alapok, mind az állam által nyújtott jövőbeni támogatásokból az áthelyezést követően legalább hét éven át” – kérik a képviselők.
 
 A jelentés arra is kéri az Európai Bizottságot, „hogy hozzon olyan intézkedéseket a régiók tagállami támogatásáról szóló új iránymutatásban, amelyek a támogatások visszafizetésére kötelezik azokat a vállalatokat, amelyek az EU-n belül vagy az EU-n kívül helyezik át tevékenységüket, vagy ezzel fenyegetnek”.
 
 A képviselők listát állíttatnának össze azon vállalatokról, „amelyek az állami támogatások vagy a közösségi alapok szabályait megsértették, és tevékenységüket az EU-n belül vagy kívül áthelyezték az érintett szabályozásban meghatározott tilalmi időszak megsértésével”.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.