2. EU

A legtöbbet a magyarok tudnak az adatvédelemről az EU-ban

Kiemelkedőek a magyar állampolgárok adatvédelmi ismeretei és valamennyi Uniós polgár közül a magyarok tudják a legjobban, hogyan, mely intézményekhez fordulhatnak a személyes adataik védelme érdekében. Az adatvédelmi biztos hivataláról száz magyar közül csaknem minden második hallott, ez az Európai Unió átlagát messze meghaladó arány. Az adatvédelmi biztosról például az Uniós polgárok 28 százaléka hallott, Magyarországon ez az arány 46 százalékos.
2008.05.24. 08:05 |
 Kiemelkedőek a magyar állampolgárok adatvédelmi ismeretei és valamennyi Uniós polgár közül a magyarok tudják a legjobban, hogyan, mely intézményekhez fordulhatnak a személyes adataik védelme érdekében. Az adatvédelmi biztos hivataláról száz magyar közül csaknem minden második hallott, ez az Európai Unió átlagát messze meghaladó arány.

 Az Európai Bizottság 2008 elején valamennyi tagállamban felmérte, hogyan értékelik a polgárok az adatvédelem helyzetét és mit tudnak a személyes adataik megóvásának lehetőségeiről. A kérdések felében a magyarok az első három hely egyikén végeztek. Az adatvédelmi biztosról például az Uniós polgárok 28 százaléka hallott, Magyarországon ez az arány 46 százalékos.

 Minden száz megkérdezett közül európai átlagban 48 érzi úgy, hogy személyes adatai megfelelő védelmet élveznek – a magyarok 54 százaléka vallja ugyanezt. A különleges adatok (például az egészségi állapotra, vagy pártállásra vonatkozók) szigorúbb védelmének ismereteiben a magyarok a második legjobbak a 27 tagállam polgárai között.

 Az Európai Unió felmérése megerősíti a brit Privacy International és az amerikai Electronic Privacy Information Center 2007-es közös kutatásának eredményét. A 70 országban végzett vizsgálat a többi között megállapítja, hogy Európa "öregebb demokráciáiban" általában romlik az adatvédelem minősége, a fiatalabb demokráciákban viszont javul. Az Unióban Magyarország a második helyen áll, azonos pontszámmal a nemzetközi felmérésben legjobban szereplő Kanadával. A legjobb minősítést egyébként az Európai Unióban Görögország kapta, Magyarország és Románia "holtversenyben" második.

 Az adatvédelmi értékelés szempontjai között volt például a munkahelyi ellenőrzés, a bűnüldöző szervek adatkezelése, a megfigyelések, az azonosító kártyák és a biometrikus azonosítók használata. A magyarországi eredményeket is kiemelő megállapítások a 70 országgal kapcsolatban már nem ennyire kedvezőek. A brit-amerikai felmérés szerint aggodalomra ad okot az adatbázisok gyorsan gyarapodó száma, az azonosító- és ujjlenyomat-rögzítő berendezések terjedése, mivel ezek alkalmazásakor a döntéshozók nem veszik tekintetbe, milyen hatást gyakorolnak velük az állampolgárok magánéletére. Az Unióban ebből a szempontból – a brit-amerikai kutatás szerint – az Egyesült Királyság áll az utolsó helyen.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.