A magyar fővárosban lehet az EU innovációs központja

 Eldöntik várhatóan szerdán az Európai Unió tagországainak kutatási ügyekben illetékes miniszterei, hogy az EU új innovációs központjának Budapesten legyen a székhelye. A döntés eredményéhez alig férhet kétség, hiszen egy korábbi találkozón 27 közül 26 EU-tagállam már egyetértett azzal, hogy a pályázók közül Magyarország adhassa az intézet székhelyét. Az intézet 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd, várhatóan 50-60 fős személyzettel kezdi meg működését.
2008.06.16. 09:10 |
Eldöntik várhatóan szerdán az Európai Unió tagországainak kutatási ügyekben illetékes miniszterei, hogy az EU új innovációs központjának Budapesten legyen a székhelye. A döntés eredményéhez alig férhet kétség, hiszen egy korábbi találkozón 27 közül 26 EU-tagállam már egyetértett azzal, hogy a pályázók közül Magyarország adhassa az intézet székhelyét.

 Az Európai Unió kutatóközpontjának, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek(ETI) a felállításáról tavaly nyáron született meg a végleges döntés. Az intézet 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd, várhatóan 50-60 fős személyzettel kezdi meg működését. Az Európai Bizottság felállította jelölőtestület (benne Boda Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsadója) várhatóan ősszel összeállítja az igazgatótanácsot. Az intézet első programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak majd.

Május 29-i találkozójukon az EU-tagországok kutatási (versenyképességi) miniszterei meg állapodtak abban, hogy a székhely 2004 óta csatlakozott tagállamban lesz, és olyan országban, ahol még nem működik uniós ügynökség. Ezek a feltételek csak Magyarországra illenek a jelöltek közül, mert Lengyelország már rendelkezik a határkérdésekben illetékes ügynökséggel.
Most az EU-tagországok állam- és kormányfői találkozója előtt egy nappal Brüsszelben ülnek össze a miniszterek, hogy végleges döntést hozzanak. Az MTI értesülései szerint nincs változás az uniós tagállamok többségi álláspontjában, Budapest a kimagasló esélyes. Ha mégsem sikerülne teljes körű megállapodást elérni, a döntést a kormányfők másnapi ülésén hoznák meg.
A magyar kormány már több rendelkezést is hozott az intézettel kapcsolatban egy kedvező uniós döntés esetére. Eldőlt, hogy az intézet épülete a minden szempontból ideális Infoparkban lesz, továbbá a kormány húsz évig vállalja az épületbérlet költségeit és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét.

Lengyelország már májusban jelezte, hogy amennyiben a székhely nem kerül Wroclawba, ragaszkodik ahhoz, hogy az egyik úgynevezett innovációs kiválósági központnak adhasson otthont. A hálózatközpontként működő technológiai intézet munkáját a hálózat egyes pontjain ilyen kutatóműhelyek segítik majd. E lengyel kérés teljesítését ugyanakkor nehezíti, hogy az eredeti elképzelések szerint a kiválósági központokkal kapcsolatos kérdésekről a technológiai intézet vezetésének kell döntenie.
A EIT székhelyére a májusi ülésig Budapest és Wroclaw mellett a németországi Jéna, a spanyolországi Sant Cugat del Valles (Barcelona), valamint a közösen induló Bécs és Pozsony is pályázott.

Csütörtökön azonban az EU-tagállamok vezetői már minden bizonnyal Magyarországnak gratulálhatnak, hogy felsorakozott azon tagországok közé, amelyek otthont adnak valamely uniós intézetnek.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.