A magyar külügyminiszter is beszélt a wachaui Európa Fórumon

 "Az Európai Unió minden új tagállama, köztük Magyarország is válaszút előtt áll" - jelentette ki a wachaui Európa Fórumon Göncz Kinga külügyminiszter. Elmondta, hogy 2004-ben túlságosan nagy volt az akkor csatlakozott új EU-tagállamok polgáraiban a várakozás, most pedig csalódás tapasztalható, "nemcsak a lakosságban, hanem a véleményformálók és az értelmiség körében is". A magyarok a nyugati életszínvonal gyors elérésében reménykedtek. A véleményformálók és az értelmiség "a demokrácia idealizált képéből" indult ki. "A gyakorlatban megvalósuló demokrácia azonban másként működik".

 A schengeni térség kiterjesztésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter nem osztotta teljes mértékben Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományi kormányzó véleményét, miszerint a "a minőséget kell a sebesség elé" helyezni. "Ez bizalom és szavahihetőség kérdése is" - hangsúlyozta. Az érintett kelet-európai emberek számára, akik olyan hosszú időn át éltek elszigeteltségben, "lélektani dimenziója" is van a schengeni övezethez való csatlakozásnak - mutatott rá Göncz Kinga. A fórumot követő sajtóértekezleten úgy pontosította a schengeni követelmények teljesítésére vonatkozó kijelentéseit, hogy "Magyarország megcsinálta", amit az EU-ellenőrzés állapított meg.

 A külügyminiszter a minősített többségi döntések mellett foglalt állást a kibővített EU-ban annak érdekében, hogy "erősödjön az unió hatékonysága". Úgy vélekedett, hogy Európa bizonyos értelemben dilemma előtt áll. Időre van szükség ahhoz, hogy konszolidálódjon, de másrészről az új konkurencia, különösen Ázsia felől, gyors intézkedésekre sarkallja, hogy "megmaradjon versenyképessége".