A magyar társasági adó kedvezőnek mondható az EU-ban

 A világ kormányai vonzó adószinttel próbálják a befektetőket megnyerni. A társasági adót tekintve Magyarország feltétlenül kedvező helyzetben van, hiszen jövőre az EU-ban Írország után a legalacsonyabb szinttel hazánk büszkélkedhet.

 A KPMG éves felmérése szerint mérsékelt változások jellemezték a társasági adók szintjét. Az országok jelentős része hagyta változatlanul az adószinttet, ahol léptek, ott a döntések többsége a csökkentésről szólt. Nem véletlen, hogy mind a világ legfejlettebb gazdaságú államokat tömörítő OECD, mind az EU-ban mérséklődött az átlagos ráta. 2003-ban az OECD-átlag 28,99-ra csökkent az egy évvel korábbi 29,9 százalékról. Hasonló jelenségnek lehettek tanúi az Európai Unió-ban működő szervezetek, mivel a tagállamok átlagos átlagos adószintje 29,85 százalékról 29,36 százalékra csökkent.

 A leglátványosabb változások éppen a Magyarországot is magában foglaló közép-európai régióban volt jellemző. A csatlakozó államok elkeseredett küzdelmet folytatnak a befektetők megnyerése érdekében, amelynek egyik, igen fontos eszköze a kecsegtető társasági adószint. Lengyelország 27 százalékról 19 százalékra mérsékelte a vállalati adót, a vizsgált országok között ez a volt a legnagyobb mértékű csökkentés.

 Az uniós csatlakozás előtt álló országok közül jelentősen csökkent az adó Szlovákiában is (25 százalékról 19 százalékra), és kisebb mértékben Csehországban (31 százalékról 28 százalékra), valamint Magyarországon, ahol az idei évre 18 százalékról 16 százalékra mérsékelik. A jövőbeni csatlakozásban bízó Ukrajna szintén jelentősen leszállította az adó szintjét (30 százalékról 25 százalékra). A környező államok közül nem változott a társasági adó Romániában (25), Oroszországban (24) és Horvátországban (20).

  Michael Glover, a KPMG adóosztályának vezetője szerint a csökkentést választó országok kormányai láthatóan a piaci verseny további erősödésére számítanak, és a verseny ennek egyik elemének tekintik az adózást. "Magyarország a 16 százalékos társasági adóval továbbra is versenyképes szinte valamennyi európai országgal szemben, ugyanakkor további csökkentés is üdvös lenne" - véli Michael Glover.

 Magyarországon ugyanakkor nem a társasági adó a legfőbb szempont a külföldi befektetők számára. A legtöbb Magyarországon működő társaság számára sokkal nagyobb terhet jelent a helyi iparűzési adó, vagy az alkalmazottak keresete alapján fizetett társadalombiztosítási járulék. "A külföldi befektetők számára a helyi iparűzési adó gyakran bosszantó meglepetés: bár a legfeljebb 2 százalékos adószint alacsonynak tűnik, az adóalap jelentős mértéke miatt a tényleges adóteher igen nagy lehet, különösen a nem-termelő társaságok esetében" - hangsúlyozta Michael Glover.

 A szakember bíztatónak tartja, hogy történtek már lépések ez ügyben, és a Pénzügyminisztériumban is felismerték, hogy az iparűzési adó jelenlegi rendszere valóban gondot jelent. "Ha Magyarország az adózás szempontjából valóban versenyképes kíván maradni, akkor további lépésekre van szükség, és rövid határidőn belül valódi megoldást kell találni a helyi iparűzési adóval összefüggő kérdésekre."

 Az uniós tagállamok közül Portugália csökkentette legnagyobb mértékben, 33 százalékról 27,5 százalékra, a társasági adót. Németország, a tavalyi kismértékű (38,26 százalékról 39,58 százalékra) emelés után, 2004-re mérsékelte az adó szintjét (38,29). Olaszország az elmúlt évre és az idei évre is csökkentette az adót (most 38,25 százalékról 37,25 százalékra). Írország tavaly 12,5 százalékos mértékre leszállított adókulcsa - ami az idén sem változott - továbbra is a legalacsonyabb társaságiadó-kulcs az OECD-államok között.