A magyarok több mint fele elbukta az EU-felvételit

 A brüsszeli uniós állásokra jelentkező magyarok nagyobbik része kiesett a felvételi procedúra első fordulójának tekintett decemberi előzetes versenyvizsga után. Lengyelország után hazánkból jelentkeztek a legtöbben. Az EPSO múlt héten közzétett adatai szerint a vizsgán részt vevő 3870 magyar közül csupán 1289-en voltak sikeresek a feleletválasztós tesztekben.

2004.02.15. 13:19 |

 A brüsszeli uniós állásokra jelentkező magyarok nagyobbik része kiesett a felvételi procedúra első fordulójának tekintett decemberi előzetes versenyvizsga után. Lengyelország után hazánkból jelentkeztek a legtöbben. Az EPSO múlt héten közzétett adatai szerint a vizsgán részt vevő 3870 magyar közül csupán 1289-en voltak sikeresek a feleletválasztós tesztekben.

 Ezrek csinálták végig december 11-én és 12-én az EPSO (European Personal Selection Office), az unió hivatalos személyzeti irodája által a Hungexpo területén szervezett írásbeli versenyvizsgát. Ezen a beugrón dőlt el, vajon hány leendő magyar EU köztisztviselő, adminisztrátor és tolmács folytathatja a felvételit, és kinek nőnek meg az esélyei arra, hogy májustól végül meg is kapja az EU-állásokat. A vizsga két részből állt: délelőtt feleletválasztós teszteket töltöttek ki a jelentkezők, délután pedig előre megadott témákról kellett kifejteniük véleményüket írásban.

 Az EPSO múlt héten közzétett adatai szerint a vizsgán részt vevő 3870 magyar közül csupán 1289-en voltak sikeresek a feleletválasztós tesztekben. Ez azt jelenti, hogy az EPSO már csak az általuk írt esszéket értékeli, a többiek végleg kiestek. Az általános köztisztviselői, közgazdasági, jogi és auditori adminisztrátori posztokra jelentkezők közül 2441-en írták meg a tesztet, és 510-en jutottak tovább. A titkársági posztok 754 várományosa közül 487-en, a tolmácsnak jelentkező 675 magyar közül pedig 301-en voltak sikeresek az első körben.

 A sikeres vizsgázók esszéit most értékelik, és az EPSO szerint az ezen a fordulón is túljutók szóbeli vizsgával zárják a felvételi procedúrát Brüsszelben. De ide már csak kevesen juthatnak el, és az EU munkaügyi hivatala végül 620 állásba közvetítheti ki a magyarokat.

 A tíz csatlakozó országból egyébként 17 ezren jelentkeztek az EU-s pozíciókra, és csak 6 ezren jutottak túl az első fordulón. „Az előzetes tesztek eredményeiről azt mondták, hogy nem voltak nagyon jók, de ez nem igaz” – idézte az EU Observer Neil Kinnockot, az EU adminisztratív reformjáért felelős biztost. Az EPSO szerint az eredetileg az interneten jelentkezők fele meg sem jelent az írásbeli vizsgán, de Kinnock szerint ez az arány egybeesik a jelenlegi tagországokban tapasztalt részvételi arányokkal.

 Az EU Observer szerint az alacsony részvételi arány meglepőnek tűnik azután, hogy a legtöbb most meghirdetett EU poszt javadalmazása sokkal magasabb, mint a legtöbb csatlakozó országban jelenleg érvényes átlagfizetés. Az online lap emlékeztetett, hogy az „A” kóddal jelzett adminisztratív asszisztensi pozíciókban a havi fizetés 4,500 euró (1 millió 180 ezer forint).

 A csatlakozó nemzetek közül legtöbben egyébként a legnépesebb Lengyelországból jelentkeztek, a magyarok számukat tekintve a másodikok. A legkisebb érdeklődés a Balti országok és Málta részéről volt tapasztalható – teszi hozzá közleményében az EPSO.

 Mindenesetre az auditori terület adminisztrátori pozícióira jelentkező magyarok fellélegezhetnek: az előzetes írásbeli teszten 86-an vettek részt, és 24-en jutottak tovább. Az EPSO információi szerint pedig a magyarok számára 35 állást hirdetnek meg ezen a területen.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.