2. EU

A mediterrán Balti-tenger - Európára is iszonyatos hatással lesz a globális felmelegedés

A Duna-medencére is hatással lehet az éghajlat felmelegedése. Az Európai Unió környezetvédelmi bizottságának jelentése szerint ötödével növelheti a térséget sújtó árvizek költségeit a következő néhány évtizedben az európai környezetváltozás. A Földközi-tenger térségében 3 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak a szakemberek, Észak-Európában pedig a tengerszint emelkedése, és a tartós aszályok okozhatnak komoly gondokat, ám a mediterrán övezet elviselhetetlenül forróvá válása miatt a turisták várhatóan inkább az Északi- és a Balti-tenger partjára utaznak majd pihenni. Az előrejelzés szerint több tízezerrel nő majd Európában azok száma, akik kifejezetten a kánikula miatt halnak meg.
2007.01.08. 07:39 |
 A Duna-medencére is hatással lehet az éghajlat felmelegedése. Az Európai Unió környezetvédelmi bizottságának jelentése szerint ötödével növelheti a térséget sújtó árvizek költségeit a következő néhány évtizedben az európai környezetváltozás.

A Földközi-tenger térségében 3 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak a szakemberek, Észak-Európában pedig a tengerszint emelkedése, és a tartós aszályok okozhatnak komoly gondokat, ám a mediterrán övezet elviselhetetlenül forróvá válása miatt a turisták várhatóan inkább az Északi- és a Balti-tenger partjára utaznak majd pihenni. Az előrejelzés szerint több tízezerrel nő majd Európában azok száma, akik kifejezetten a kánikula miatt halnak meg.

Visszafordíthatatlan folyamat

Tíz év múlva visszafordíthatatlan lesz az éghajlat felmelegedése, az üvegházhatás miatt, 2050-ig több mint 1 millió állat és növényfaj fog kipusztulni a Földön - legalább is ezt írja a sötét, de legfőbbképpen forró jövőről egy nemzetközi klímakutató szervezet. Szerintük 2015-ig van ideje az emberiségnek arra, hogy megállítsa a globális felmelegedést. S hogy mik a vészjelek? Harminc év alatt eltűnt az amazonasi őserdők hatoda, kritikus szintre apadt a kínai Sárga-folyó, olvadnak a jéghegyek, savasak lettek az óceánok és szinte teljesen elpusztult az ausztáliai Nagy-korallzátony. Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, egy évszázadon belül katasztrófális következményekkel járó éghajlatváltozásra számíthatunk, az átlaghőmérséklet 6 Celsius fokkal is megemelkedhet egy évszázad alatt. Egy brit éghajlatkutató intézet tizenkét "forró pontot" írt le bolygónkon, ezeket érinthetik elsőként a globális felmelegedés hatásai.

Az Amazonas hatalmas trópusi esőerdőiben egyre kevesebb eső esik majd, ami az erdők kiszáradásával jár. A fák és növények kihalásával egy időben a rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok szintén az üvegházhatást fokozzák. A legpesszimistább elképzelések szerint ez a rothadási folyamat akár olyan mennyiségű szén-dioxidot is termelhet rövid időn belül, mint amennyit a fosszilis üzemanyagok termeltek az egész XX. században. A globális felmelegedés révén az ózonlyuk nagysága is növekedésnek indul, így nem tudja megfelelően megszűrni a káros napsugarakat.

Grönland szigetén mintegy 2,6 millió köbméter jég található. Ha a globális felmelegedés eléri a 8 Celsius fokot, Grönland szigetének jege teljes egészében eltűnik. A hatalmas Antarktiszi jégtakaró nem valószínű, hogy rövid időn belül elolvad, hiszen néhol több kilométer vastag. Aggasztó viszont a hatalmas jégtömbök leválása. A felmelegedés következtében a jéghegyek olvadása világszerte akár hat-hét méterrel is megemelheti a tengerek vízszintjét.

A globális felmelegedés előidézheti az óceánok nagy tengeráramlási rendszerének lelassulását, amire egyébként már most is vannak jelek. A világ egyik legerősebb tengeráramlata az Észak-atlanti áramlat 100 ezer nagy erőmű által termelt hőt szállít Európa partjaihoz, néhol akár 10 Celsius fokkal is emelve az átlaghőmérsékletet. A különböző tengeráramlatok keveredése globálisan osztja el a hőt, és mérsékeltebbé teszi az éghajlatot. Kutatók szerint a változások hatására ez is megváltozna.

A globális felmelegedés a Szahara peremterületein élőket inkább pozitívan érintené, mint negatívan. A terület növekvő csapadékmennyisége azt eredményezné, hogy az eddig művelésre alkalmatlan talaj termékennyé válik. A lokális pozitívumok azonban globális negatívumokkal párosulnak. A sivatag felett kialakuló szélviharok ugyanis igen sok port szállítanak az Atlanti-óceán fölé, ahol a tápláléklánc fenntartásában igen komoly szerepe van a messziről érkezett szaharai homoknak. Igen sok tápanyag található benne ugyanis a planktonok számára, akik ha nem jutnak megfelelő tápanyaghoz, az egész táplálkozási lánc felborul.

A globális felmelegedés kevésbé ismert veszélyei

A szibériai fagyos altalaj mélyén, valamint a jeges északi tengerek fenekén található üledékekben hatalmas mennyiségű gáztartalmú jég, úgynevezett metán-klatrát raktározódik. A melegedéssel a jégkristályok darabokra töredeznek, a bennük lévő gázok pedig a légkörbe és az óceánba kerülnek. A nagy mennyiségű metán légkörbe kerülése, lévén szintén üvegházhatású gáz, tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.