Versenyképesebb lesz Magyarország, illetve egy fejlődési kényszerbe is belekerülünk -mondja Szabó Gábor a Fejér Megyi Közgyűlés elnöke. Úgy látja stabilizálódni fog a jelenlegi közigazgatási rendszer és valószínűleg hosszabb távon olyan irányba fog eltolódni, hogy az egyes településeknek a döntési súlya kisebb lesz, ez feljebb kerül a kistérségi szintre, a megyei szinten a szolgáltató, koordináló szerepkör marad, a fejlesztési ügyek pedig a régióban maradnak. Ez azonban nem egyik napról a másikra fog történni.
Fejér megye életében milyen változásokat hozhat az Európai Unió?
Fejér megye életében sem hoz mást mint a többi megyében. Ezt azért gondolom így, mert az egész ország csatlakozik és egyformán hatnak majd a változások minden területre, legfeljebb más-más minden megye adottsága és máshogy boldogul majd az új lehetőségekkel. Közigazgatási szempontból pedig, aki tájékozott az tudja, hogy az EU nem próbálja megszabni egyetlen nemzet számára sem, hogy a saját országán belül milyen közigazgatási rendszert működtet. Elvárja bizonyos közigazgatási feladatok besorolását, szintekhez rendel feladatokat, illetve ami nagyon komoly, a támogatási rendszerét megadott nagyságrendekhez köti. Ha úgy tekintjük akkor Magyarországtól nem várja el azt, hogy legyenek régiók, mekkorák legyenek a régiók -ezt rábízza az országra. Ugyanakkor azt megmondja, hogy milyen nagyságrendű egységnek hajlandó támogatást biztosítani. Az a vita, ami jelenleg zajlik az országban, hogy a közigazgatási rendszer megfelel-e ennek a rendszernek az nem szakmai alapon zajlik, hanem a támogatási rendszerből adódóan. A régiók kialakításának egyik fő elve, hogy olyan régiókat határoljunk be amik a legnagyobb pénzhez tudnak hozzájutni.
Az EU jelenlegi támogatási rendszerében már a három megyés rendszer is alig-alig áll meg, sokkal nagyobb léptékű fejlesztéseket támogat az Unió. Tény, hogy nem a megyéket preferálja a rendszer: olyan határokat szab meg a beruházásoknál, ami ma 800 ezer fős lakosságnál kezdődik és valahol 3 millió főnél ér véget. Ezt tekinti az EU régiónak. Ettől függetlenül a Közép-dunántúli Régió a maga 1,2 millió lakosával valahol ennek az alsó határán van, ami nem biztos, hogy a legelőnyösebb a versenyképesség szempontjából. Van létjogosultsága azoknak az elképzeléseknek is, hogy az egész Dunántúl, vagy az Alföld egyetlen régió, illetve Budapest és környéke a harmadik. Ehhez viszont nem szabad hozzáigazítani a közigazgatást, mert akkor kialakulhat egy olyan feltételrendszer, ami megnehezíti a lakosság ügyintézését.
Ma úgy látom, hogy bekerülünk az EU-ba, valószínűleg stabilizálódni fog a jelenlegi közigazgatás és valószínűleg hosszabb távon olyan irányba fog eltolódni, hogy az egyes településeknek a döntési súlya kisebb lesz, ez feljebb kerül a kistérségi szintre, megye szinten szolgáltató, koordináló szerepkör marad, a fejlesztési ügyek pedig a régióban maradnak. Ez azonban nem egyik napról a másikra fog történni.
Fejér megye hogyan aknázhatja ki az új pályázati lehetőségeket, ugyanis országos viszonylatban fejlett megyének tekinthető, ha összehasonlítjuk a keleti megyékkel. Kihasználhatóak lesznek-e olyan mértékben a források, mint például az elmaradottabb térségekben?
Egyetlen egy megye sincs az országban, ahol kiegyenlített lenne a belső helyzet, így Fejér megyének is van hátrányos helyzetű térségek. A mezőföldi déli rész, ahol döntő többségben mezőgazdaságból élők laknak vannak hátrányosabb helyzetben -ennek felzárkóztatása valószínűleg felgyorsul majd az Uniós alapok felhasználásával. A kistérségek maguk nem érhetik el a forrásokat, azonban a megyének a mutatóit olyanná teszik amivel vagy egymaga, vagy közösen valakivel elérhet pénzeket amit felzárkóztatásra fordít.
A másik dolog, hogy ha viszonyítjuk a megyét a régión belül a többiekhez akkor megállapítható, hogy valamelyest előnyösebb helyzetben vagyunk, bár nagy eltérések nincsenek a Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér között. Az életkörülményeket, infrastruktúrát, szellemi képzettséget tekintve csak kicsivel jobb helyzetben van Fejér megye.
Hogy, hogyan tudunk Fejér megyében pályázati pénzekhez hozzájutni, bonyolultabb dolog: meg kell nézni, hogy az Európai Unió milyen filozófiára építi a támogatási rendszerét. Külön hangsúllyal kezeli a felzárkóztatást, az esélyegyenlőséget, külön a környezet- és természetvédelmet, külön az elesetteknek, kisebbségieknek az érdekeit. Semmi nem zárja ki egy pályázat esetén, hogy az ne társulásos formában történjen. A megye megtehetné azt, hogy Tolna vagy Somogy megyével közösen pályázzon. Nem azt írja ki a pályázatban, hogy igazodni kell a kialakított régiókhoz, hanem azt, hogy milyen regionális nagyságú területet kíván támogatni, ami lehet megyében is illetve bármilyen társulásos formában. Magyarország keleti oldala sokkal rosszabb mutatókkal rendelkezik és, ha a felzárkóztatást segíti az EU, akkor annak a térségnek többet fog adni.
Vannak-e már olyan konkrét tervek elképzelések, amiket már terveztek és az EU-ba való belépésünkkel forrásokat érhetnek el ezekhez?
Ebben előbbre jár a regionális szint, hiszen a Regionális Fejlesztési Tanács két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy projektgyűjtést folytat és az idén január 1-ig több mint 300 pályázat érkezett be. Ennek egy jelentős része már beadásra került, zöme azonban nem teljesen kidolgozott ahhoz, hogy végleg beadható legyen, nem felelne még meg az előírásoknak. Komoly költséget jelent a kidolgozás és van ami készen is van, de át kell dolgozni még több mindent. A megye egészére kiterjedő e-közigazgatási koncepció a megye neve alatt kerül beadásra. Minden pályázathoz szakmai koncepció kell illetve költségvetés és ami nagyon fontos önálló finanszírozás is, hiszen azt mondja, ha "nekem valami fontos, vállaljam fel, hogy megtervezem, hogy mi az és az EU hajlandó ezt nagyobb mértékben kiegészíteni, hogy megcsináljam". Benne vagyunk olyan programokban, hogy saját nevünk alatt támogatjuk az inkubátorházakat, ami azt jelenti, hogy több településnek legyen egy olyan ipari helyszíne, ahol vállalkozások beindulhatnak, helyi támogatást kaphatnak, juthatnak szakmai tanácsokhoz.
Ha megnézzük a csatlakozott országok első időszakban elnyert pályázati pénzeinek mennyiségét, akkor kitűnik, hogy a csatlakozás után egyből nem sikerült felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Ennek lehet feltétele az is, hogy hiányzik az önrész. Erre a magyar kormány úgy készül, hogy próbálja a területfejlesztési koncepciót ehhez igazítani.
Ön szerint lesz régióközpont, egyáltalán szükség van kimondott régióközpontra?
Az elkerülhetetlen, ha Magyarország csatlakozik az Unióhoz szükséges lesz a fejlesztések szempontjából A mai régióknak azért nincsen kimondott központjuk mert csak statisztikai régiók. Ezen azt értjük, hogy a jelenlegi három-megyés régiókban gyűjtik a statisztikákat az elemzéseket. A pénzek szétosztását a fejlesztések koordinálását, viszont egy központban kell majd irányítani. Annak örülök, hogy a Közép-dunántúli Régióban abban egyetértés látszik, hogy Székesfehérvár tűnik a legcélszerűbb központnak. Földrajzi elhelyezkedése, elérhetősége szempontjából is fontos. Ráadásul merném azt is mondani, hogy Fehérvár lenne képes ezt a feladatot egyedül ellátni a régióban.
Személy szerint Önnek mit jelent Magyarország Európai Uniós csatlakozása?
Függetlenül attól, hogy milyen ismeretségi körben kérdeznek mindig azt szoktam hangsúlyozni, hogy a rendszerváltáskor politikai szempontok alapján közelítettünk, a mostani csatlakozáskor, azonban a gazdasági szempontok a legfontosabbak. Ezzel versenyképesebb is lesz és egy fejlődési kényszerbe is belekerül az ország. Ma nagyon sokan, akik nem támogatják az Uniót, hangsúlyozzák, hogy mennyi rendszabálynak és előírásnak kell megfelelni, de meg kéne nézniük, hogy ezek fejlettebb szintű előírások. Biztonságosabb, magasabb életszínvonal várható. A mezőgazdaság területén is azt szoktam hangsúlyozni, hogy sokkal, kiszámíthatóbb lesz a termelés, mert igaz, hogy megmondják, hogy miből mennyit kell termelni, de garantálják, hogy a termelt mennyiséget meg is veszik. Ha ilyen garanciák vannak persze előírások alapján, akkor nekünk megéri ebbe belépni. Az igaz, hogy eleinte kényszer lesz számunkra a megfelelés.
A másik amit hangsúlyozni szoktam az a szabadság fogalma, ami nem biztos, hogy a mostani huszonéves korosztálynak, hanem az idősebbeknek jelent hatalmas változást, akiknek van viszonyítási alapjuk az előző rendszerhez képest. Az egységes Európának nincsenek belső határai: ugyanolyan természetes lesz elmenni egy focimeccsre például Budapestre, mint Bécsbe, rajtam múlik, hogy erre megyek 100 km-t vagy arra 200-at. A tanulásban is csak az elvárásoknak kell megfelelni, nem pedig annak, hogy magyar vagy-e vagy nem magyar. Számomra dióhéjban ezek azok amik a legtöbbet jelentenek.
