-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
A munkaidő növelése az új trend az EU-ban
A munkaadók a versenyképesség javítása és a munkahelyek megőrzése érdekében több országban elkerülhetetlennek tartják a 40 órás munkahét újbóli bevezetését. A heti munkaidő bérkorrekció nélküli emelése és a szabadságolások rendjének megváltoztatása elsősorban Németországban, Franciaországban és Ausztriában van napirenden.
A munkaadók a versenyképesség javítása és a munkahelyek megőrzése érdekében több országban elkerülhetetlennek tartják a 40 órás munkahét újbóli bevezetését.
A heti munkaidő bérkorrekció nélküli emelése és a szabadságolások rendjének megváltoztatása elsősorban Németországban, Franciaországban és Ausztriában van napirenden. Ezekben az országokban európai összehasonlításban eddig rövid volt a munkaidő: a német és osztrák fémiparban 35 óra a norma, Franciaországban pedig valamennyi ágazatban 35 órás a munkahét.
Ausztriában a munkaadók a munkaidő meghosszabbítása mellett annak rugalmasabb beosztását, a „24 órás gazdaság” megteremtését szorgalmazzák; érvelésüket főként a korszerű technológia követelményeivel támasztják alá. Nicolas Sarkozy francia gazdasági miniszter éppen a németországi fejlemények hatására jelentette be a napokban, hogy alapvető változások előtt áll a 35 órás munkahétről rendelkező törvény. A német miniszterelnök szerint pedig mindig az adott cég helyzetéhez kell igazítani a munkaidő szabályozását.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa elmondta, a nagy európai gazdaságok versenyképességét a rövidebb munkaidőnél sokkal nagyobb mértékben rontja a bérterhek, illetve a munka nélkül megszerezhető ellátások magas szintje.