-
Falvédő bölcsességek
Hímzett konyhai falvédőkből nyílt kiállítás október 30-án a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlathoz kapcsolódóan dr. Kriston-Vízi József néprajzkutató tart előadást november 22-én. A belépés ingyenes.
2024.11.21. -
Dalosok megmérettetése
Hetedik alkalommal rendezik meg az Országos Gregor József Énekversenyt Székesfehérváron november 22-24-e között. A rangos megmérettetést a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI szervezi a Tálos Edit Alapítvánnyal karöltve. Idén 76 versenyző jelentkezett 19 zeneművészeti iskolából, Magyarországról és Székelyföldről.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
A Nemzeti Emlékhely tiszteletére új emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank Székesfehérváron
Székesfehérvár a középkori Magyarország politikai és kultikus központja, a királyok koronázásának és temetkezésének legfőbb színhelye.
A székesfehérvári Romkert a magyar állam alapításának egyik legjelentősebb emlékhelye. A hagyomány szerint a várost 972-ben Géza nagyfejedelem alapította. Szent István királyunk nemcsak bazilikát épített a településen, hanem szakrális és államigazgatási központtá is tette. Fehérváron őrizték a koronázási jelvényeket, itt volt a királyi kincstár és a levéltár is. Közel ötszáz évig koronázóváros. Jelentős közjogi szerepe volt a magyar történelemben. A török korig az ország egyik legjelentősebb városa.
Székesfehérvár Önkormányzata képviseletében Róth Péter alpolgármester vett részt az eseményen. Köszönetét fejezte ki a Nemzeti Örökség Intézetének és a Magyar Nemzeti Banknak, hogy az Aranybulla Emlékévet az érme kibocsátásával tudja részben lezárni a város.
Hozzátette, hogy az emlékérme azt a Romkertet ábrázolja, ahol valaha Közép-Európa legnagyszerűbb temploma állt. Itt koronáztak meg 38 királyt, itt állt az ország trónja, melyen ülve a királynak minden év augusztusában törvénylátó napokat kellett tartania. Királyokat és más olyan személyeket temettek itt el, akik sokat tettek az országért. Itt őrizték a Szent Koronát és az Aranybulla egyik példányát, ez volt az ország első levéltára. Félezer évet állt a nagyszerű templom, és ugyanennyi ideje indult el az a folyamat, melynek romlás lett a következménye. Ma már csak a romokat látjuk, melyek a maguk pompájával igyekeznek megmutatni mindazt, ami valaha volt Székesfehérváron.
A város és a Szent István Király Múzeum szakemberei igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a Nemzeti Emlékhely bemutatható állapotban legyen. „Őrizzük a romokat, a csontokat, és bízunk abban, hogy a múlt e darabjából valami – ha fizikai valójában nem is, de legalább a lelkekben – újra épül!” – zárta gondolatait az alpolgármester.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy az elmúlt időszakban több szempontból is Székesfehérvárra irányult a figyelem – Aranybulla Emlékév, az Osszáriumban itt őrzött királyi csontok azonosítása, a 2020-as Év Emlékhelye-díj – így egyértelmű volt, hogy a nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat következő szereplőjének a Középkori Romkertet javasolták a Magyar Nemzeti Bank számára.
Arról is beszélt, hogy a nemzeti emlékhelyek olyan fontos kapaszkodási pontok, fizikailag megfogható helyszínek, amelyek nemzetünk sorosfordító eseményeihez kötődnek, míg a történelmi emlékhelyek kibővített, jóval többrétű kapcsolódási lehetőséget jelentenek egy-egy regionális, egyházi, nemzetiségi eseményhez. A NÖRI tavaly indította el a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, melynek célja és feladata, hogy ezeket az emlékhelyeket, az ezeréves magyar keresztény állam legfontosabb helyszíneit bevezesse a jövő generációjának nevelésébe, oktatásába. Fontos, hogy a fiatalok olyan muníciót kapjanak, hogy a hagyományokat, az értékeket ne feledjék és ne veszítsék el. Az érmekibocsátás a protokoll szempontjából is jelentős, hiszen Magyarország képzőművészeti alkotásokon keresztül is megmutathatja a nemzeti értékeit a hazai és külföldi partnerek számára.
Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy az MNB – törvényben rögzített feladatain túl – hosszú évek óta kiemelt feladatának tekinti az ismeretterjesztést, az értékőrzést is, éppen ezért 1968 óta ad ki emlékérméket az ország jelentős történelmi, tudományos és kulturális eseményei kapcsán. A Nemzeti Örökség Intézetével 8 évvel ezelőtt kezdődött együttműködés eredményeképpen a jegybank saját eszközével, törvényes fizetőeszköz kibocsájtásával hívhatja fel a figyelmet olyan, a magyar nemzet történelmében kiemelkedő szerepet játszó helyszínekre, amelyek méltán váltak nemzeti emlékhellyé. Nincs ez másként a mostani, 9. elem esetében sem, amelyet ,,Székesfehérvár Romkert Nemzeti Emlékhely” elnevezéssel a hétfő délelőtti esemény keretében bocsátottak ki ünnepélyesen.
Az emlékérme bemutatása kapcsán elhangzott, hogy annak előoldalán központi motívumként Szent István szarkofágja hosszanti bal oldalának stilizált részletábrázolása látható. A középen látható kerub motívumot két oldalról csavarodó növényi rozetta határolja. Az előoldalon kerültek elhelyezésre a hivatalos fizetőeszközök kötelező alaki kellékei is: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a szarkofág ábrázolása alatt, vízszintesen balra a „BP.” verdejel, középen a „2000” értékjelzés, jobbra a „2022” verési évszám, az értékjelzés alatt ugyancsak köriratban a „FORINT” felirat látható.
Az emlékérme hátoldalán az emlékhely enyhén felülnézeti ábrázolása látható, melyen megjelenik a központi fogadó épületrész, a kereszttel jelölt sírhely, bal oldalon pedig a Romkert kőfalának részlete. Az emlékérme felső szélén félköriratban a „SZÉKESFEHÉRVÁR”, alsó félköriratban a „NEMZETI EMLÉKHELY”, alatta vízszintesen a „ROMKERT” felirat olvasható. A nemzeti emlékhelyek közös logója a hátoldal jobb alsó részén található. A tervezőművész, Szabó Virág mesterjegye az érmekép bal oldalán, a kőfalba rejtve került elhelyezésre.
Az emlékérme 90% réz és 10% cink ötvözetéből készült, súlya 18,4 gramm, átmérője 37 mm, széle recézett. Az emlékérme ezúttal is korlátozott, 10 000 darabos példányszámban jelenik meg, bronzpatinázott kivitelben. Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a „Székesfehérvár, Romkert Nemzeti Emlékhely” emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében 2022. november 28-tól a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában. (Az érme oly népszerű volt, hogy az előzetes előjegyzés alapján minden darabja elfogyott, visszamondás esetén lehet csak vásárolni belőle.)