-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
A nők bántalmazása elleni küzdelem éve lehet 2006
A nők elleni erőszakra figyelmeztet az Európai Unió a nemzetközi nőnap alkalmából. Magyarországon év végére kiépül az áldozattá vált nők segítségére szolgáló intézményi és szakmai hálózat, a régóta napirenden lévő távoltartással kapcsolatos jogszabály azonban még mindig nem született meg. A nemzetközi nőnap alkalmából kiemelten foglalkozik a nők elleni erőszak témájával az Európai Unió. Az Európai Parlament március 8-i plenáris ülésén nyolc képviselő tesz fel kérdéseket a Bizottságnak, illetve a Tanácsnak a nők esélyegyenlőségével és a velük szembeni erőszakkal kapcsolatban.
A nők elleni erőszakra figyelmeztet az Európai Unió a nemzetközi nőnap alkalmából. Magyarországon év végére kiépül az áldozattá vált nők segítségére szolgáló intézményi és szakmai hálózat, a régóta napirenden lévő távoltartással kapcsolatos jogszabály azonban még mindig nem született meg.
A nemzetközi nőnap alkalmából kiemelten foglalkozik a nők elleni erőszak témájával az Európai Unió. Az Európai Parlament március 8-i plenáris ülésén nyolc képviselő tesz fel kérdéseket a Bizottságnak, illetve a Tanácsnak a nők esélyegyenlőségével és a velük szembeni erőszakkal kapcsolatban. Ahogy az az uniós döntéshozók számára készült jelentésekből kiderül, naponta több millió nő válik családon belüli erőszak, munkahelyi megfélemlítés, szexuális kizsákmányolás áldozatává.
A női jogok és az esélyegyenlőség bizottságának tagjai többek között azt kérdezik, milyen intézkedéseket kívánnak tenni az európai intézmények a nők hátrányos munkahelyi, oktatási, illetve egészségügyi ellátásbeli megkülönböztetése ellen. Arra is választ várnak, hogy a Tanács az EP többszöri kérésének megfelelően a nők elleni erőszak elleni küzdelem európai évévé szándékozik-e nyilvánítani 2006-ot.
A plenáris ülést követően Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke is részt vesz azon a vitán, amelyen számos szakértő, közéleti szereplő és újságíró cserél véleményt a nők elleni erőszak kérdéseiről.
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2004 januárjában hozta létre az áldozattá vált nők megsegítésére az országosan működő krízisközpontot, ahol személyesen vagy telefonon fogadják a bejelentéseket. A központ munkatársai információt tudnak adni arról, hova fordulhat a telefonáló, szükség esetén melyik településen melyik intézményben tudják elhelyezni.
A tapasztalatok alapján így 2005 elejére kiépült a teljes intézményhálózat. Helyi szinten hét régióban, valamint Budapesten meghívásos pályázat alapján jöttek létre krízisközpontok. Ezek fogadni tudják a segítséget kérő nőket, családokat, és minden szükséges felvilágosítást meg tudnak adni.
A helyi központok szakmai irányítását a március végétől felálló 24 órás telefonközpont főállású szakemberei végzik. A jogászból, pszichológusból és mentálhigiéniai szakértőből álló csoport a regionális központokból érkező problémákhoz nyújt segítséget.
24 órás telefonos szolgálat
Nyolc munkatárssal és a szakértő csoport segítségével néhány héten belül megkezdi munkáját a 24 órás krízisvonal, amely már a nap bármely szakában bárki számára tud tanácsot adni. A szolgálat munkatársaitSzünet nélkül hívható a krízisvonal. A 24 órás telefonos szolgálat létrejöttéig hétköznap munkaidőben hívható a 06 80 204 387-es telefonszámon az országos krízisközpont, amely mindenféle segítséget meg tud adni a veszélybe került nőknek, gyermekes anyáknak. legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkező szociálpedagógusok közül választották ki, úgy hogy angol, német és szláv nyelven is tudjanak válaszolni a beérkező hívásokra. Erre azért van szükség, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált nők - amennyiben nem tudnak magyarul, de Magyarországon kerültek veszélybe - is segítséget tudjanak kérni.
2005 második felében már várhatóan működni fog az a shelter jellegű zárt menedékház is, amely a kimondottan krízishelyzetben lévő, menekülésre kényszerülő nőknek, gyermekes anyáknak nyújt átmeneti megoldást. A menedékház működtetésére meghívásos pályázatot ír ki a minisztérium. A nyertes civil szervezet a tárca finanszírozásával működteti majd az intézményt.