-
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12. -
Vége az érettséginek
Július 3-án dőlhetnek hátra végleg az érettségizők, hiszen a 2023/24-es tanév rendje szerint ekkor érnek véget hivatalosan is a szóbeli érettségik. Július 24-én kiderül, kik jutottak be idén az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.
2024.07.03.
A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen egy újabb nyugdíjreform
Előbb-utóbb újabb korrekcióra szorul a magyar nyugdíjrendszer, mert a népesség öregedése miatt a nyugdíjak közköltsége drámai módon meg fog ugrani az elkövetkezendő években – ismerte el Veres János kedden Brüsszelben.
A kilencvenes években bevezetett részleges nyugdíjrendszer-magánosítás ellenére Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol a népesség öregedése és a dolgozó-eltartott arány folyamatos romlása miatt a nyugdíjak túl nagy és egyre növekvő terhet jelentenek az államháztartás számára. A dolgozó-eltartott arány 2004-ben 22,6 százalék volt (vagyis minden nyugdíjasra több mint 4 dolgozó jut), de 2050-ben már 48,3 százalék lesz (vagyis két dolgozóra egy nyugdíjas).
Az Európai Bizottság a napokban közzétett jelentése az európai népesség öregedése által kiváltott problémákról, amelyet az uniós pénzügyminiszterek kedden vitattak meg és hagytak jóvá Brüsszelben, ezt számokkal is illusztrálja. Eszerint Magyarországon a nyugdíjakra költött közkiadások 2004 és 2050 közt GDP-arányosan 6,7 százalékkal fognak nőni, ami az egyik legdrámaibb növekedés az Európai Unióban. A 2050-es teljes költség a GDP 17,1 százaléka lesz az előrejelzés szerint, ami 60 százalékkal több, mint a jelenlegi érték.
„A várható növekedés a nyugdíjak közfinanszírozásában elsősorban a kedvezőtlen demográfiai fejleményeknek tudható be. A 62 év felettiek aránya a dolgozó korúakhoz képest több mint megduplázódik a következő évtizedekben. A javuló foglalkoztatási arány és a szigorúbb követelmények (a nyugdíj-korhatár fokozatos növelése 2009-ig [a nőknek 60-ról 62 évre – a szerk.], valamint a korai visszavonulási lehetőségek csökkentése) valamelyest javít a helyzeten, de nem fogja teljesen ellensúlyozni a negatív demográfiai trendeket” – áll egy, a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottsághoz eljuttatott tanulmányban, ami részletesen ismerteti a magyar nyugdíjhelyzetet.
Veres János pénzügyminiszter a keddi miniszteri találkozó után a BruxInfo kérdésére elismerte, hogy ezt a problémát a kormány nem fogja tudni ignorálni és a nyugdíjrendszer előbb-utóbb újabb reformra szorul. A Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik ezen, de egyelőre nem tudni, hogy a megoldás a magánpillér erősítésében vagy a nyugdíj-korhatár emelésében található-e.