-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen egy újabb nyugdíjreform
Előbb-utóbb újabb korrekcióra szorul a magyar nyugdíjrendszer, mert a népesség öregedése miatt a nyugdíjak közköltsége drámai módon meg fog ugrani az elkövetkezendő években – ismerte el Veres János kedden Brüsszelben.
A kilencvenes években bevezetett részleges nyugdíjrendszer-magánosítás ellenére Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol a népesség öregedése és a dolgozó-eltartott arány folyamatos romlása miatt a nyugdíjak túl nagy és egyre növekvő terhet jelentenek az államháztartás számára. A dolgozó-eltartott arány 2004-ben 22,6 százalék volt (vagyis minden nyugdíjasra több mint 4 dolgozó jut), de 2050-ben már 48,3 százalék lesz (vagyis két dolgozóra egy nyugdíjas).
Az Európai Bizottság a napokban közzétett jelentése az európai népesség öregedése által kiváltott problémákról, amelyet az uniós pénzügyminiszterek kedden vitattak meg és hagytak jóvá Brüsszelben, ezt számokkal is illusztrálja. Eszerint Magyarországon a nyugdíjakra költött közkiadások 2004 és 2050 közt GDP-arányosan 6,7 százalékkal fognak nőni, ami az egyik legdrámaibb növekedés az Európai Unióban. A 2050-es teljes költség a GDP 17,1 százaléka lesz az előrejelzés szerint, ami 60 százalékkal több, mint a jelenlegi érték.
„A várható növekedés a nyugdíjak közfinanszírozásában elsősorban a kedvezőtlen demográfiai fejleményeknek tudható be. A 62 év felettiek aránya a dolgozó korúakhoz képest több mint megduplázódik a következő évtizedekben. A javuló foglalkoztatási arány és a szigorúbb követelmények (a nyugdíj-korhatár fokozatos növelése 2009-ig [a nőknek 60-ról 62 évre – a szerk.], valamint a korai visszavonulási lehetőségek csökkentése) valamelyest javít a helyzeten, de nem fogja teljesen ellensúlyozni a negatív demográfiai trendeket” – áll egy, a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottsághoz eljuttatott tanulmányban, ami részletesen ismerteti a magyar nyugdíjhelyzetet.
Veres János pénzügyminiszter a keddi miniszteri találkozó után a BruxInfo kérdésére elismerte, hogy ezt a problémát a kormány nem fogja tudni ignorálni és a nyugdíjrendszer előbb-utóbb újabb reformra szorul. A Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik ezen, de egyelőre nem tudni, hogy a megoldás a magánpillér erősítésében vagy a nyugdíj-korhatár emelésében található-e.