-
Ezek lesznek a 2025-ös hosszúhétvégék - két ünnep is szombatra esik majd
Öt alkalommal örülhetünk hosszú hétvégéknek 2025-ben, ugyanakkor lesz több olyan ünnepünk, amely szombatra esik. Áthelyezett munkanapokra háromszor kell számítani, egy alkalommal tavasszal, egyszer ősszel, egyszer pedig télen.
2025.01.01. -
Már megvásárolhatók a matricák
Már megvásárolhatók a 2025-re érvényes országos és vármegyei autópálya-matricák – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
2024.12.30. -
Ütemes menetrend
Új menetrend szerint közlekednek az autóbuszjáratok Székesfehérvár és Tatabánya között. Az autóbuszok ezentúl több, az útvonalon található fontosabb megállóhelyen megállnak, a két város közötti utat pedig jellemzően 1 óra 20 perc alatt teszik meg.
2024.12.14. -
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16.
A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen egy újabb nyugdíjreform
Előbb-utóbb újabb korrekcióra szorul a magyar nyugdíjrendszer, mert a népesség öregedése miatt a nyugdíjak közköltsége drámai módon meg fog ugrani az elkövetkezendő években – ismerte el Veres János kedden Brüsszelben.
A kilencvenes években bevezetett részleges nyugdíjrendszer-magánosítás ellenére Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol a népesség öregedése és a dolgozó-eltartott arány folyamatos romlása miatt a nyugdíjak túl nagy és egyre növekvő terhet jelentenek az államháztartás számára. A dolgozó-eltartott arány 2004-ben 22,6 százalék volt (vagyis minden nyugdíjasra több mint 4 dolgozó jut), de 2050-ben már 48,3 százalék lesz (vagyis két dolgozóra egy nyugdíjas).
Az Európai Bizottság a napokban közzétett jelentése az európai népesség öregedése által kiváltott problémákról, amelyet az uniós pénzügyminiszterek kedden vitattak meg és hagytak jóvá Brüsszelben, ezt számokkal is illusztrálja. Eszerint Magyarországon a nyugdíjakra költött közkiadások 2004 és 2050 közt GDP-arányosan 6,7 százalékkal fognak nőni, ami az egyik legdrámaibb növekedés az Európai Unióban. A 2050-es teljes költség a GDP 17,1 százaléka lesz az előrejelzés szerint, ami 60 százalékkal több, mint a jelenlegi érték.
„A várható növekedés a nyugdíjak közfinanszírozásában elsősorban a kedvezőtlen demográfiai fejleményeknek tudható be. A 62 év felettiek aránya a dolgozó korúakhoz képest több mint megduplázódik a következő évtizedekben. A javuló foglalkoztatási arány és a szigorúbb követelmények (a nyugdíj-korhatár fokozatos növelése 2009-ig [a nőknek 60-ról 62 évre – a szerk.], valamint a korai visszavonulási lehetőségek csökkentése) valamelyest javít a helyzeten, de nem fogja teljesen ellensúlyozni a negatív demográfiai trendeket” – áll egy, a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottsághoz eljuttatott tanulmányban, ami részletesen ismerteti a magyar nyugdíjhelyzetet.
Veres János pénzügyminiszter a keddi miniszteri találkozó után a BruxInfo kérdésére elismerte, hogy ezt a problémát a kormány nem fogja tudni ignorálni és a nyugdíjrendszer előbb-utóbb újabb reformra szorul. A Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik ezen, de egyelőre nem tudni, hogy a megoldás a magánpillér erősítésében vagy a nyugdíj-korhatár emelésében található-e.