-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
A szabadságharc narratívái - közös gondolkodás 56-ról
Tudományos emlék- konferenciának adott helyet a Városházán csütörtökön 1956: A szabadság narratívái címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a legújabb kutatások tükrében bemutassák az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot.
2016.10.27. 10:25 |
Tudományos emlékkonferenciának adott helyet a Városházán csütörtökön 1956: A szabadság narratívái címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a legújabb kutatások tükrében bemutassák az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot.
A Kodolányi János Főiskola és az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, az 1956-os Emlékbizottság, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város támogatásával, együttműködve az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottságával, valamint a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel és a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli Csoportjával tudományos emlékkonferenciát rendezett Székesfehérváron az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére „1956: A szabadság narratívái” címmel.
A konferencia segítségével Székesfehérvár és a megye közönsége újra megismerhette az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó, nemzettudatot formáló időszakát. Az 1956-os év eseményeivel kapcsolatosan, valamint ezek hatásával a rendszerváltoztatás időszakában – különösen helytörténeti vonatkozásban – sok minden méltatlanul elfelejtődött, mindemellett az államszocializmus korszakában számos torz nézőpont rögzülhetett a társadalmi tudatban. Az elmúlt két és fél évtized kutatásai ugyan méltó helyére emelték az eseményeket nemzetünk történelmében, azonban a mai nemzedékek mégsem ismerik kellőképpen a forradalom és szabadságharc meghatározó személyiségeit, eseményeit, országos és helytörténeti vonatkozásait.
A rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy bemutassák a legújabb kutatások tükrében az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot, elősegítve ezzel a korszakról kialakuló közös magyar és összeurópai gondolkodást, ugyanakkor méltó emléket állítva ezzel a forradalom hőseinek, áldozatainak.
dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a konferencia megnyitóján köszönetet mondott a szervezőknek, hogy Székesfehérvárt választották a tudományos ülés helyszínéül. Elmondta, hogy különböző szinteken emlékezett a város az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára hivatalos ünnepségekkel, iskolai megemlékezésekkel és az október 24-i látványos utcaszínházi produkcióval, ami fehérvári fiatalok tömegeit mozgatta meg. Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy ez a megemlékezés sorozat azonban mit sem érne a tudományos munka elvégzése nélkül. Hozzátette, hogy a mai konferencia az 56-os forradalom tudományos összefüggéseit vizsgálja és nemzetközi kontextusba is helyezi az eseményeket.
Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektrohelyettese megnyitó beszédében elmondta, alig akad olyan 100 év, amikor a magyarság ne vívta volna ki a világ tiszteletét, például a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az 1956-os forradalom kapcsán. Vizi László Tamás ezt követően párhuzamokat villantott fel 1848-49 és 1956 között. Ilyen párhuzamok például, hogy az ellenzék elsajátította a fiatalok követeléseit, Budapestet a felkelés után elhagyták az idegen csapatok és mindkét szabadságharcot az oroszok verték le, 49-ben az orosz céri haderő, 56-ban pedig Vörös Hadsereg lépett fel a független Magyarország ellen. Vizi László Tamás elmondta, párhuzam az is, hogy az 1849-es és 1956-os emigráció is "tartotta a zászlót" és a hitet adott a magyar embereknek és mint ahogy 1848-49 a kiegyezés fundamentuma, úgy 1956 a rendszerváltás alapja lett.
A konferencián Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet főigazgatója, valamint Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára elnökölt. A rendezvényen az 1956-hoz vezető utakat mutatta be nyitó előadásában M. Kiss Sándor professzor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, majd Dr. Sáringer János, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a nemzetközi hidegháborús körülmények és a magyar 1956-os események összefüggéseit állította vizsgálódása középpontjába. Dr. Simándi Irén, a Kodolányi János Főiskola szakfelelős főiskolai tanára a Magyar Rádió ostromának eseményeit mutatta be eddig még nem publikált források tükrében. Az első szekció zárásaként Dr. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc máig tartó hatását és a rendszerváltoztatásban játszott szerepét állította középpontba előadásával.
A második szekcióban elsőként Dr. Vizi László Tamás, a KJF oktatási rektorhelyettese tartott előadást, aki a magyar semlegesség esélyeit latolgatta az 1956-os nemzetközi politikai viszonyok elemzésével. Dr. Simon János professzor, a Kodolányi János Főiskola egyetemi tanára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főtanácsadója a magyar forradalom visszhangját mutatta be a francoista Spanyolországban. Glavanovics Andrea, a Kodolányi János Főiskola könyvtárigazgatója a brit politika 1956-ról alkotott képét elemezte sajtóforrások bevonásával. A konferenciát záró előadásában Riba András László, a RETÖRKI helyettes archívumvezetője a pártállami döntéshozatalt és hatalomtechnikai eszközöket vizsgálta az 1956-os események fényében.