-
Jelentős állami támogatás
November 27-től elérhető a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) honlapján azon nyertesek listája, akik jelentkeztek és támogatásban részesültek a Kulturális és Innovációs Minisztérium Előadó-művészeti szervezeteket támogató pályázatán. Az idei évben erre 4,5 milliárd forintot biztosított a minisztérium - jelentette be Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban tartott sajtótájékoztatón Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
2024.11.26. -
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük Pünkösdkor
Pünkösdkor az egyház születését ünnepeljük, hiszen akkor, amikor leszállt a Szentlélek az apostolokra, sokan megtértek Szent Péter prédikációjának hatására. A jelenségre való megemlékezés népi körökben is kiemelkedő, s a népi szokások ezen az ünnepen szorosan kapcsolódnak a valláshoz is. A pünkösd szinte mindenhol vidám örömünnep. A zöld ág jelentősége is pünkösdkor érvényesül: ilyenkor a kerítésekre, házakra zöld ágat tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól.
2009.05.31. 22:31 |
Pünkösdkor az egyház születését ünnepeljük, hiszen akkor, amikor leszállt a Szentlélek az apostolokra, sokan megtértek Szent Péter prédikációjának hatására. Furcsa különlegessége volt az eseménynek, hogy a lángnyelvként leszálló Szentlélek hatására mindenki a maga nyelvén értette az apostoli beszédeket, mely jelenségen a jelenlevők is meglehetősen csodálkoztak. A jelenségre való megemlékezés népi körökben is kiemelkedő, s a népi szokások ezen az ünnepen szorosan kapcsolódnak a valláshoz is. A pünkösd szinte mindenhol vidám örömünnep.
A pünkösdkirály-választás talán az egyik leghagyományosabb népszokás a középkor óta. A pünkösdkirályt valamilyen ügyességi próbával választják maguk közül a fiatalok, például lovasversennyel, tekézéssel vagy tűzugrással. A győztes utána kiváltságokat élvez: esetleg ingyen fogyaszthat a kocsmában, minden mulatságra hivatalos vagy apró vétségeiért nem jár megrovás.
A pünkösdölésnek, más néven mimimamázásnak, ma vagyon-járásnak több változata is létezik, attól függően, hogy a játékban milyen szerepeket töltenek be a fiúk és a lányok. Kiskunfélegyházán például egy választott, koszorú pünkösdi királynéval játszották, ahol a lányok verseket mondanak a menet közben és énekelnek.
A pünkösdölés másik változata a lakodalmas menet, ahol menyasszony és vőlegény is van, s a játék célja főleg az adománygyűjtés.
Dunántúlon az a szokás dívott, hogy pünkösdkor fiúkat láncoltak össze, akik után kurjantó lánysereg haladt, s adományokat kértek a szegény "raboknak".
A zöld ág kiemelt jelentősége is pünkösdkor érvényesül, hiedelmekkel egybekötve. Ilyenkor a kerítésekre, házakra zöld ágat (nyír, bodza, gyümölcsfa ága) tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól. De a zöldágjárás is pünkösdkor esedékes: ilyenkor lányok énekelve táncolnak, kaput formálva kezükkel, az alatt átbújva járják végig a falvakat.