-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében 2024. szeptember 13. és október 13. között rendezik a Fehérvár Szalon 2024. című képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítást. A tárlatra minden Székesfehérváron élő, vagy a városban dolgozó, illetve Fehérvárhoz kötődő (a városban tanult, dolgozott, a város művészeti életében részt vevő) alkotó pályázhat.
2024.07.30. -
Egy jó kávé, jó zenével
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegye összefogásával megvalósuló koncertsorozat második estjén reneszánsz és barokk zenekari és kórusművek csendülnek fel Farkas Varga Anna és Erdős Attila énekművészek, a MusiColore énekegyüttes tagjai és az ARSO kamaraegyüttes előadásában.
2024.07.30. -
Első tárlat a galériában
Új kiállítás várja a művészet szerelmeseit a Távirda utcában. A Főnix Art Galéria első tárlatán öt alkotó műveit csodálhatják meg az érdeklődők két héten keresztül.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26.
A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük Pünkösdkor
Pünkösdkor az egyház születését ünnepeljük, hiszen akkor, amikor leszállt a Szentlélek az apostolokra, sokan megtértek Szent Péter prédikációjának hatására. A jelenségre való megemlékezés népi körökben is kiemelkedő, s a népi szokások ezen az ünnepen szorosan kapcsolódnak a valláshoz is. A pünkösd szinte mindenhol vidám örömünnep. A zöld ág jelentősége is pünkösdkor érvényesül: ilyenkor a kerítésekre, házakra zöld ágat tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól.
2009.05.31. 22:31 |
![](/_user/0/Image/00Gergo_a2009/juniustol/punkosd.jpg)
A pünkösdkirály-választás talán az egyik leghagyományosabb népszokás a középkor óta. A pünkösdkirályt valamilyen ügyességi próbával választják maguk közül a fiatalok, például lovasversennyel, tekézéssel vagy tűzugrással. A győztes utána kiváltságokat élvez: esetleg ingyen fogyaszthat a kocsmában, minden mulatságra hivatalos vagy apró vétségeiért nem jár megrovás.
A pünkösdölésnek, más néven mimimamázásnak, ma vagyon-járásnak több változata is létezik, attól függően, hogy a játékban milyen szerepeket töltenek be a fiúk és a lányok. Kiskunfélegyházán például egy választott, koszorú pünkösdi királynéval játszották, ahol a lányok verseket mondanak a menet közben és énekelnek.
A pünkösdölés másik változata a lakodalmas menet, ahol menyasszony és vőlegény is van, s a játék célja főleg az adománygyűjtés.
Dunántúlon az a szokás dívott, hogy pünkösdkor fiúkat láncoltak össze, akik után kurjantó lánysereg haladt, s adományokat kértek a szegény "raboknak".
A zöld ág kiemelt jelentősége is pünkösdkor érvényesül, hiedelmekkel egybekötve. Ilyenkor a kerítésekre, házakra zöld ágat (nyír, bodza, gyümölcsfa ága) tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól. De a zöldágjárás is pünkösdkor esedékes: ilyenkor lányok énekelve táncolnak, kaput formálva kezükkel, az alatt átbújva járják végig a falvakat.