A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük Pünkösdkor

A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentecostes (ötven) szóból ered.

Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét peszah után).

Pünkösd ünneplése egyidős az egyházzal, 305-ben rendelte el püspöki szinódus a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítő Újszövetségi Szentírás részletesen leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban pünkösd vigíliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - ünnep.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, s viselhette a pünkösdi koronát, uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment "pünkösdi királyság" elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték és megvédték hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából és Ukrajnából, de a világ minden más tájáról is.