I. Fejedelmi szálláshely
Székesfehérvárt, mint fejedelmi szálláshelyet Géza nagyfejedelem
(972 - 997) alakítatta ki a mocsarak által védett és biztonságosnak
ítélt dombhátakon. Árkokkal és sánccal körülvett szálláshelyet,
a későbbi nyughelyéül is szolgáló, bizánci stílusú, négykaréjos
templomot építtetett, a magyar kőegyházak egyik legkorábbikát. Templomának
alaprajzát a mai püspöki székesegyház előtti téren a kövezettől
eltérő színű kockakövek jelzik.
II. Szent István király városa
Alba Civitas neveelőször 1009- ben tűnt fel a veszprémi püspökség
oklevelében. Szent István királyunk ( 1001-1038 ) korában már népes
és kiterjedt település volt, amelyet földből és palánkból épült erős
falak vettek körül. A helység jelentős szerepe István király államszervező
munkájában is tetten érhető. Õ építette fel a prépostságot és benne
a bazilikát, létrehozta nevezetes káptalani iskoláját, ahol az európai
követelményeknek megfelelő szinten tanították az elemi ismereteket,
valamint a hét szabad mesterséget. István király bazilikája a kor
Európájának egyik hatalmas építménye volt, valóságos technikai csoda.
A bazilika öt évszázadon át a középkori magyar állam legjelentősebb
helye volt. A székesegyházban állt a trónus, őrizték a koronát, a
királyi hatalom jelvényeit, az ország kincstárát és levéltárát. Negyvenhat
országgyűlés színhelye volt, s egy-egy törvénynapon több ezren zsúfolódtak
a hatalmas boltívek alá.
III. A dicsőség századai, Alba Regia aranykora
A város fejlődését elősegítette, hogy keresztül haladtak rajta a Szentföldre
vezető zarándokutak és fontos kereskedelmi útvonalak, valamint itt
tartották a királyi heti piacokat. A XII. században a centrumhoz csatlakoztak
a külvárosok is. A kor a nagy építkezések ideje volt Székesfehérvárott.
A városba települő szerzetesek, valamint a polgárság is pompás templomokkal,
rendházakkal, illetve lakóépületekkel gazdagították Alba Regiát. A
XIII. században a Géza- kori Szent Péter templom mellett kezdték el
építeni a Szent Péter katedrálist, a mai püspöki székesegyház elődjét,
ahol IV. Bélát is megkoronázták. A XIV. században a város várfallal
lett körbevonva.
A megváltozott társadalmi- államigazgatási rend némiképp csökkentette
ugyan Alba Regia politikai jelentőségét, de a királyi koronázások
és temetkezések az Árpád- ház kihalását követően ( 1301) is Alba Regiában
maradtak. 1543- ban a stratégiailag fontos várost elfoglalta a török,
s 145 évig uralma alatt tartotta. A török időkben Istolni Belgrád
- Alba Regia török neve - pompás épületeit dzsámikká, mecsetekké alakították
át, a királyi bazilika sírjait pedig gyakorlatilag teljesen kirabolták.
Magát a templomot lőporraktárnak használták, ami egy villámcsapás
következtében a földig leégett.
IV. A barokk évszázadok
A török félhold uralmát a város 1688- ban rázta le magáról. A helyreállítással,
újjáépítéssel egyidőben régi kiváltságainak, jogainak visszaszerzéséért
is harcot kellett indítania az osztrákokkal szemben. A tényleges hatalmat
egészen 1703- ig császári biztos gyakorolta Székesfehérvárott, amikor
is a település visszakapta régi rangját: ismét szabad királyi város
lett. A török uralmat követően német és morva betelepülőkkel nőtt
a lakosság. A gazdasági fellendülés azonban váratott magára, előbb
a török háború, majd a Rákóczi- féle szabadságharc hátráltatta. A
nagyobb építkezések csak 1720- tól indultak meg ismét. Előbb a ferencesek,
majd a karmeliták emeltek templomot, Mária Terézia uralkodásának idején
pedig egyre nagyobb számban épültek a városnak új hangulatot adó barokk,
rokokó és copf stílusú polgárházak. A belváros mai arculatát meghatározó
utcakép alig száz év alatt, 1740- 1840 között alakult ki. A kor városalapító
munkájára 1780- ban a copf stílusú püspöki palota építésének megkezdése
tette fel a koronát.
A XIX. században néhány klasszicista stílusú épülettel, köztük a Pollack
Mihály tervezte megyeházával - az első magyar megyeházak egyikével
- egészült ki a városkép. A terjeszkedő város lebontotta a várfalak
zömét, lecsapolta a növekedést gátló mocsarakat és ezzel megnyitotta
a terepet az építkezések előtt déli és északi irányba is. A lakosság
12 ezerre nőtt, iparosok és kereskedők érkeztek, s az 1800- as évek
végén 64 szakma több mint 500 mestere dolgozott a városban. Ez a korszak
már a kulturális fellendülés időszaka is: megnyílt az első magyar
és német elemi iskola, megkezdődött az oktatás a jezsuiták gimnáziumában,
a város karolta fel elsőként a magyar színjátszás ügyét is.
Az 1930- as években a ?szentistváni Magyarország? gondolatának hirdetésével
Székesfehérvár ismét a figyelem középpontjába került. Ennek eredményeként
számos új létesítménnyel gyarapodott: új utcák, utak épültek, megkezdték
a középkori romkert kialakítását, és a kor neves szobrászainak alkotásait
is többnyire ekkor helyezték el. Ekkor indult fejlődésnek a város
ipara, s kezdte meg a termelést a több nagy ipari vállalat.
A II. világháborúban Székesfehérvár - kitűnő stratégiai helyzeténél
fogva - a legtöbbet szenvedett magyar városok egyike volt. Épületeinek
harmada lakhatatlanná vált, s 8- 10 ezer polgára esett, vagy tűnt
el a harcok során.
A háborút követően gyors fejlődés kezdődött meg Székesfehérváron.
Az újjáépítést követően a város lélekszáma százezerre ugrott, új iparágak
települtek be, bekövetkezett a gazdasági fellendülés, amivel megteremtődött
egy új jövő alapja.
V. Belvárosi séták
A történelmi belváros számos látnivalót rejt magában. Sétánkat érdemes
a Városháza térről kezdeni, ahol a központban Székesfehérvár jelképe,
az Országalma áll. Az innen nyíló régi utcák, kis sikátorok elvezetnek
minket a magyar nemzeti múlt legszebb épületeihez és kiváló művészeink
alkotásaihoz. A téren található a Mária Terézia korabeli Püspöki Palota,
valamint a Városháza. Az óváros területén helyezkednek el a régi rendházak
nagy templomai, valamint múzeumaink, a Városi Képtár, Deák Gyűjtemény,
az Ybl Gyűjtemény, az István Király Múzeum, Várostörténeti Múzeum
stb. A kis tereken neves szobraink láthatók, amelyek a város történelmét
idézik, csak hogy néhányat említsünk: a 10- es huszárok szobra, Mátyás
király emlékmű, Szent István lovasszobor, Varkocs szobor stb. A Városház
melletti szűk utcácskákon felsétálva eljutunk a Szent István Király
Székesegyházhoz, amely előtt Géza nagyfejedelmünk által építtetett
templom falainak nyoma látható. A Székesegyház mellett a középkori
Szent- Anna kápolna áll, előtte Kálmánycsehy Domonkos szobra. Az óváros
kapujában terül el az István Király alapította Királyi Bazilika romjait
őrző Középkori Romkert. A mellette fekvő várfalparkban a hős várvédő
kapitány Watthay Ferenc ülő szobra, valamint a nemrégiben felavatott
Szent László Király mellszobra díszeleg.Érdemes még az idelátogatónak
ellátogatni a belvárostól mindössze 1- 1, 5 km- re található úgynevezett
Palotavárosi Skanzenbe ( Rác utca ), amelynek kialakításáért 1990-
ben Europa Nostra díjat kapott Székesfehérvár. Ugyanitt tekinthető
meg a bizánci jellegű falfestményekkel ékesített Rác templom. A város
túloldalán, az ún. Öreghegyen található a Bory- vár, a székesfehérvári
Bory Jenő szobrászművész által megálmodott apró fantáziakastély. A
várat és parkját körbejárva egyúttal megismerkedhetünk a neves művész
életművével is.
