-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
A Trianon című regény szerzője volt a Vörösmarty Szalon vendége
Sárosi István aktív orvosi tevékenysége mellett 1984-ben kezdte írói munkásságát, jelentek meg többek között versei, novellái, regényei is, a legnagyobb sikereket azonban drámaíróként aratta.
Sárosi István regényében a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalások kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia, és olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait. Heves viták közepette elemzik részletesen a szakértők Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragédia kapcsán. A szerző azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem egy monumentális történelmi tablót rajzol, belecsempészve a regénybe a XVI, XVII. és XIX. századi magyarság történelmének legfontosabb közéleti eseményeit is.
A I. Világháborút lezáró párizsi béketárgyalások és a trianoni békediktátum felülvizsgálatára az 1920 as évektől kezdve számtalan hazai és külföldi kezdeményezés történt, nemcsak a büntető szankciók súlyossága, hanem az ítélet igazságtalansága miatt is.
Trianon című regénye évtizedek óta tartó munka gyümölcse: rengeteg dokumentumot, parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvet, naplót, visszaemlékezést, levelezést és sajtóhírt gyűjtött össze és dolgozott fel Sárosi István, hogy beleépítse a teljesség igényével megírt regényébe.
A szalon vendége volt Gáspár Sándor színész, a márciusban debütáló színdarab egyik főszereplője is.
A Trianonhoz vezető okok és okozatok feltárása mellett az író a magyarság történelmében és nemzeti karakterében is kutatja a nemzettragédia elemeit. Erre példa a darabban az 1526-ban játszódó mohácsi szín, amikor Lajos király és vezérei vitáznak a csata végkimeneteléről. Lajos király óva int a csatától az irdatlan létszámbeli különbség miatt is és azt javasolja, hogy a segítség megérkezéséig a magyar csapatoknak hátrébb kell vonulniuk és húzniuk az időt. A nemesek válasza erre: "Nem! Nem, hova gondol, Felség! Harci lázban ég mindenki! Hadirendben áll már az egész ország!" Ugyanez a motívum köszön vissza az első világháborúba történő belépés előtt, amikor Tisza gróf a Koronatanáccsal és az országgyűléssel szemben is egyedül és alulmaradt azzal az álláspontjával, hogy várjon Magyarország a hadba lépéssel és ne becsülje le a szláv veszélyt.