-
Járművek megáldása
Szent Kristóf búcsú lesz július 25-én Maroshegyen a Szent Kristóf templomban. A csütörtökön 18 órakor kezdődő szentmisét Matusz Hugó, a Pannonhalmi Főapátság perjele, Tóth Tamás atyával közösen mutatja be. A mise után a vásártéren Szent Kristóf, az utazók védőszentjének áldását kérik járműveikre.
2024.07.18. -
Hungarikum klubkoncert
Új és egyre jobb régi dalokkal várja a közönséget a Hungarikum együttes. A szabadtéri klubkoncert július 18-án, csütörtökön 19 órakor a Hiemer-ház Gesztenyés udvarában lesz.
2024.07.18. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
A Trianon című regény szerzője volt a Vörösmarty Szalon vendége
Sárosi István aktív orvosi tevékenysége mellett 1984-ben kezdte írói munkásságát, jelentek meg többek között versei, novellái, regényei is, a legnagyobb sikereket azonban drámaíróként aratta.
Sárosi István regényében a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalások kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia, és olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait. Heves viták közepette elemzik részletesen a szakértők Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragédia kapcsán. A szerző azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem egy monumentális történelmi tablót rajzol, belecsempészve a regénybe a XVI, XVII. és XIX. századi magyarság történelmének legfontosabb közéleti eseményeit is.
A I. Világháborút lezáró párizsi béketárgyalások és a trianoni békediktátum felülvizsgálatára az 1920 as évektől kezdve számtalan hazai és külföldi kezdeményezés történt, nemcsak a büntető szankciók súlyossága, hanem az ítélet igazságtalansága miatt is.
Trianon című regénye évtizedek óta tartó munka gyümölcse: rengeteg dokumentumot, parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvet, naplót, visszaemlékezést, levelezést és sajtóhírt gyűjtött össze és dolgozott fel Sárosi István, hogy beleépítse a teljesség igényével megírt regényébe.
A szalon vendége volt Gáspár Sándor színész, a márciusban debütáló színdarab egyik főszereplője is.
A Trianonhoz vezető okok és okozatok feltárása mellett az író a magyarság történelmében és nemzeti karakterében is kutatja a nemzettragédia elemeit. Erre példa a darabban az 1526-ban játszódó mohácsi szín, amikor Lajos király és vezérei vitáznak a csata végkimeneteléről. Lajos király óva int a csatától az irdatlan létszámbeli különbség miatt is és azt javasolja, hogy a segítség megérkezéséig a magyar csapatoknak hátrébb kell vonulniuk és húzniuk az időt. A nemesek válasza erre: "Nem! Nem, hova gondol, Felség! Harci lázban ég mindenki! Hadirendben áll már az egész ország!" Ugyanez a motívum köszön vissza az első világháborúba történő belépés előtt, amikor Tisza gróf a Koronatanáccsal és az országgyűléssel szemben is egyedül és alulmaradt azzal az álláspontjával, hogy várjon Magyarország a hadba lépéssel és ne becsülje le a szláv veszélyt.