A székesfehérvári Alba Ipari Zóna (AIZ) 11 éve működik, azóta dinamikus fejlődésen ment keresztül, jelenleg pedig olyan vállalkozások telepedtek ide, mint a Karsai Rt, a Nimbusz kft., a Lidl -ez utóbbi 31 ezer négyzetméteres logisztikai központját építi a városban, de a középvállalkozói réteg is szép számmal képviselteti magát. Az itt otthonra lelő 33 cégből 27 hazai vállalkozás. Az Alba Ipari Zóna és a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója Dr. Tóth Ferenc a rendszerváltás óta azon dolgozik, hogy a hazai vállalkozások sikerét-, illetve a város életét meghatározó cégek letelepedését elősegítse Székesfehérváron. Az EU csatlakozás alkalmából készítettünk interjút az üzletemberrel.
Milyen változást hozhat Székesfehérváron ipari parkok életében az EU csatlakozás?
Azt gondolom, hogy változások nem egyik napról a másikra következnek be. Az Alba Ipari Zónában jellemzően azok a hazai cégek vásároltak területet, illetve építettek fel üzemeket, amik saját szakmájukon belül is az élvonalhoz tartoznak. Ezek a cégek kiterjedt nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek, a felkészülést már régebben elkezdték.
A hétköznapi életben is felgyorsulhatnak az események...
Az, hogy a mindennapokban mit jelent az Európai Unió, arra vonatkozóan mindössze általános tájékoztatási kampány volt az utóbbi másfél évben. Számtalan olyan felkészítő sorozatot tartottak kamarák, önkormányzatok, civilek, de szerintem ez időben egy kicsit megkésett. Ha az emberek találkoznak a csatlakozás után a kitáruló lehetőségekkel meg fognak nyugodni: nincsenek határok, nem kell útlevél, szabadon lehet más országokban piacot szerezni, vállalkozni, társaságot alapítani. Ezek sokkal egyszerűbbek lesznek majd, mint most.
Kétségtelen, hogy a tőkével való ellátottság nem olyan mértékű Magyarországon, mint az EU más országaiban. Lehet, hogy az állami támogatások terén is van lemaradásunk, ami éppen azért szükséges, hogy a vállalkozói kör meg tudjon felelni a kialakult versenyhelyzetben, de talán éppen a magyar leleményesség miatt leküzdhető megannyi probléma.
Sok jelenlegi tagállam a munkaerő-vándorlástól tart, hiszen nálunk jóval többet dolgoznak az emberek, mint például Németországban -ott nem jellemző, hogy 12-14 órákat dolgozzanak emberek. Nálunk egy kis- és középvállalkozónál szinte a mai napig megvan ez a mennyiségű munka.
Azoknak a cégeknek, amik mint beszállítók már kapcsolatba kerültek nemzetközi cégekkel, azoknak nem lesz idegen a helyzet, hiszen már régóta tervezik és tudják milyen előnyeik lehetnek a csatlakozásból. Ha Fehérvárra gondolok, akkor rengeteg ilyen cég van, amiknél ez bizonyos munkakultúra elsajátítására is lehetőséget adott.
A nagy cégeknek egyszerűséget hoz a csatlakozás, hiszen megvannak a kapcsolataik Európában. A kis- és középvállalkozói réteg lesz az, ahol új versenyhelyzetben találják magukat a cégek, amit saját stratégiáikon keresztül aknázhatnak ki. Az Alba Ipari Zónában lehet e érezni az EU csatlakozást abból a szempontból, hogy új befektetők jelezték esetleg letelepedésüket, vagy bővítésre szánja el magát egy vállalat?
Dinamikus elmozdulást nem észleltünk. Azok a nagy cégek, akik Magyarországra akartak jönni már itt vannak, nagyon sok ilyen céggel tárgyaltam és ezeknek olyan a vezetési filozófiája, hogy kivárják az életszínvonal növekedést, fogyasztási igények növekedését ami várhatóan bekövetkezik majd az országban. Azoknak a boltoknak, szolgáltatóknak amik kis területet látnak el véleményem szerint alaptalan a félelmük, mert olyan kis piacot látnak el, hogy nem léphet külföldi tőkeerősebb cég a helyébe lépni -a helyi viszonyok ismerete nélkül nem fogja senki sem jobban csinálni, akárhonnan is jön.
Magyarországnak a piaci helyzete is fel fog értékelődni, mert az Uniónak kelet felé mi leszünk az utolsó országa. Ahogyan Ausztria számtalan előnyt tudott ebből a geopolitikai helyzetből kiaknázni, ezt nálunk is meg lehet tenni. Mi leszünk egy olyan kapocs kelet és nyugat között, hogy lehetőségünk lesz régiós központtá válnunk. Ugyanúgy a keletről érkező befektetések első országa leszünk és logisztikai szempontból is óriási lehetőségünk lesz. Ezt tudatosan kell állami és helyi szinten is segíteni.
Székesfehérvár mind a közúti-, mind a vasúti árufuvarozást tekintve rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Ön hogy látja mennyire vannak megelégedve az itt található cégek a város infrastruktúrájával?
Azt gondolom, hogy az infrastruktúrát szélesebb értelemben kellene használni: egy dolog a fizikai infrastruktúra (az utak, a közlekedés, a vasút), a másik a szellemi infrastruktúra. Ez utóbbinál megoszlanak a vélemények, ugye kezdetekben Székesfehérvárnak a környező országokhoz képest nagyon kedvező megítélése volt. A fizikai infrastruktúrák nehézkesen épülnek, ami meglátszik az egész ország fejlettségén. Ismerve mind az előző, mind a jelenlegi kormány terveit ezeket az utakat égetően szükséges kiépíteni az országhatárig. Nagyobb gondot látok, hogy a szellemi infrastruktúrában vannak problémák: a szakmunkásképzés terén kell sürgősen változtatni. Voltak már visszajelzések, hogy a cégek nem azt a munkaerőt találják, amit ők szeretnének. Azért is kívánatos ezen javítani, mert jó lenne továbblépni a tömegtermelésen. Nagyon magasak a termelési költségek is -többek között a közigazgatás miatt, ami szintén az infrastruktúrához sorolható, a jogbiztonságot kielégítőnek találják a cégek.
Az első időszakban a csatlakozás a gazdasági szférát érinti talán a legjelentősebben, Ön szerint mikorra lesznek látható jelei a várható fejlődésnek?
Ez egy időigényes folyamat. Jó a portugál példa is, hogy nem egyik napról a másikra történnek változások. Rengeteg pályázati lehetőség lesz, azonban ezek az idén a régebben csatlakozott országok példáját követve elindulnak, de nem fognak tetőzni. A következő évben, ha látszik az pályázatok eredménye akkor fognak majd igazán beindulni a pályázatok. Fontos megjegyezni, hogy hallatlanul komoly adminisztráció, bürokrácia kapcsolódik ezekhez, nem is olyan egyszerű ezeket finanszírozni és egy nyertes pályázattal elszámolni is nehéz dolog. Azt gondolom, ha ezeket kihasználjuk akkor évek múlva mutatkozik meg az eredménye. Varázsütésre nem jönnek dolgok, a gazdasági fejlődés kezdődik meg először, illetve az infrastruktúra és a humán szféra területén is várhatóak pozitív változások.
A gazdasági társaságok általában pályázatíró cégekkel íratják a pályázataikat, azonban ezeknek semmilyen minőségbiztosítási rendszere nincsen. Hogyan érdemes kiválasztani erre a munkára a vállalkozót, hiszen lehetséges, hogy a jól csengő név mögött kevés tudás van...
Ez nem egy leülepedett terület, óriási a pezsgés ezen a piacon. Vannak jó cégek és vannak akik a lehetőséget akarják most kihasználni. Azt hiszem, hogy az élet lesz a legjobb minőségbiztosító, majd eldönti az idő ki lesz életképes és ki lesz megbízható. Magát a pályázatot megírni egyszerű, annak a pályázatnak megfelelően szerződéseket kötni, jelentéseket írni, a pénzzel elszámolni folyamatos kapcsolattartást és munkát igényel.
A kicsiknél lehetnek problémák, mert a pályázatíró cégek a nagyobb haszon reményében a nagyokat keresik és nem éri meg nekik a kicsikkel foglalkozni. Ezeknek a cégeknek néha még a pályázatírás kifizetése is gondot okozhat, erre központi segítséget kellene biztosítani úgy vélem.
A Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(RVA)életében milyen változást hozhat az EU -biztosan vannak olyan pályázatok, amiket már figyeltek korábban, azonban ezek mostantól lesznek elérhetőek?
A pályázatírás a munkánk része, sok cégnek próbálunk segíteni, azonban az RVA nem képes mindent felvállalni. Három kollégám is nemrég fejezte be pályázatíró képzést, de segíteni tudunk abban is, hogy megadjuk a megyében működő pályázatíró cégek listáját és képesek jól dolgozni.
Több szálon próbáljuk meg a kapacitásunkat bővíteni, próbálunk olyan tanfolyamokat szervezni vállalkozóknak ahol megismerhetik hogyan kell hozzáfogni egy pályázathoz, hogyan kell írni pályázatot. Jelenleg két ilyen tanfolyam közel 40 fővel megy. Tervezzük, hogy folyamatosan indítunk ilyen tanfolyamokat és ügyfélszolgálatunk is állandóan rendelkezésre áll információadással, illetve tanácsadással.
Tanfolyamokat is szervez az RVA?
Amit érdemes még kiemelni az EU csatlakozás kapcsán, hogy időközben nagyon sok vállalkozó tanult idegen nyelven, ami elengedhetetlen. Most is szervezünk tanfolyamokat, amik közül van olyan ami ingyenes, jelenleg üzleti angolt oktatunk a jelentkező vállalkozóknak. Ezzel is a piaci lehetőségüket versenyképességüket segítjük elő.
Az alapítvány a kezdetektől 1991-től a mostanihoz hasonló szellemben kezdte meg a munkát. Mennyiben kell váltani Önöknek, szükséges-e ez egyáltalán attól függetlenül, hogy mostantól jóval kiélezettebb lesz a verseny?
A mikrohitel jelenleg is változatlanul van, azonban a kormány most levitte ennek összegét 3 millió forintra -ennek nem nagyon örülnek a vállalkozók és mi sem, mert ugyanakkora bürokráciát kell végigjárni attól függetlenül. Remélhetőleg még a tavasszal megemelkedik ez az összeg, értesüléseim szerint 5 millió forintra. A tevékenységünk tehát a mikrohitelezés, az oktatás és a befektetés-ösztönzés és a fejlesztési tevékenységek.
Kezdetben nagyon sok promociós anyagot, ismertetőt készítettünk, ami alapján sokan megtalálták Székesfehérvárt. Próbálunk azonban a kapcsolatrendszerünkön keresztül most a magyar cégeknek befektetési, üzleti lehetőségeket keresni.
