-
Hazajönni Fehérvárra
Az ÖKK Podcast adventi történetében a tősgyökeres, fehérvári vasutascsaládból származó Kiss Imrét ismerhetik meg. A tornatanárnak készülő fiatalember a MÁV Előre (később Locomotiv) SC tehetséges és sikeres sportolója volt, ám az élet másfelé sodorta.
2024.12.21. -
3 technikumunk a TOP 100-ban
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és Oktatási Hivatal közhiteles adatai alapján a napokban megjelent a 2025-ös 100 legjobb magyarországi technikum rangsora, amit idén a Mandiner hozott nyilvánosságra. A Székesfehérvári SzC Széchenyi István Műszaki Technikuma a 100-as lista 30. helyét foglalja el.
2024.12.20. -
95 éves Erzsi néni
95.születésnapja alkalmából köszöntötték Molnár Dezsőné Csirke Erzsébetet, Áron Nagy Lajos festőművész hagyatékának őrzőjét.
2024.12.20. -
Változik a szakrendelések nyitvatartása
Változik a szakrendelések nyitvatartása a két ünnep között. Az idei évben receptfelírásra sem lesz már lehetőség, legközelebb majd csak január másodikán.
2024.12.20.
A Wannsee konferencia 76. évfordulóján emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól
„A holokausztnak emléket állító dokumentarista vagy művészi alkotások bemutatják ugyan, hogy mi és hogyan történt, de nem adnak választ a legkínzóbb kérdésre; hogyan történhetett meg mindez? Amíg erre a kérdésre nincs válasz, addig nem alhatunk nyugodtan. Akkor nyugodhatunk meg, ha megtaláltuk a választ és nem kell félnünk attól hogy ez a rémálom újra valósággá válik.” - fogalmazott emlékező beszédében dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója.
„Mindig nehéz a 20. század egyik, ha nem a legkegyetlenebb bűnéről és következményeiről beszélni. „Emlékezz és ne felejts!” - ez egy tórai parancs. A wannsse-i konferencián elhatározott és végrehajtott népirtás a zsidó nép történetének olyan tragédiája, amely végigkíséri a következő generációk életét is. Ezért a végső időkig emlékeznünk kell, zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. A holokauszt a zsidó nép tragédiája, egyben Európa soha ki nem törölhető szégyene, a civilizált világ megbocsáthatatlan csődje. A náci Németország által kidolgozott, ipari méreteket öltő gyilkolás következtében 6 millió zsidó ember pusztult el a munka,- és megsemmisítő táborokban. Székesfehérvárról mintegy 3 ezer zsidó embert vittek el, a téglagyári gettóból, marhavagonokba zárva. Sokan már az utat sem élték túl. A deportáltak 10%-a tért vissza városunkba, családjukat, anyagi javaikat elveszítve, meggyötörten. A hitélet a háború után jelentősen meggyengült, az ortodox és a neológ zsinagóga is bombatalálatot szenvedett, mindkettő lebontásra ítéltetett. A ma is működő imaházban próbáltak a túlélők újra közösséget formálni, szerencsére sikerrel, megmutatva a világnak, hogy a zsidó népet és kultúráját nem lehet kiirtani, megszüntetni. A túlélőknek és nekünk leszármazottaknak is, nem lehet más a célunk, mint hogy ezt bizonyítsuk.” – mondta el beszédében Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.
A megemlékezést Glebov Melinda, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője vezette, amely Török Ferenc „1945” című filmjének vetítésével folytatódott az Alba Plazában, ahol esemény vendége volt Szántó T. Gábor író, forgatókönyvíró is, akivel Gyimesi Edit, filmes szakember beszélgetett.