-
Húsvét a Sóstón
Péntektől hétfőig, április 18-tól 21-ig, hosszú hétvégére várja a gyermekeket a Sóstó Látogatóközpont. Szombaton és vasárnap kézműves programokkal is kedveskednek a résztvevőknek. A Sóstó Vadvédelmi Központ pedig Vadvasárnapra hívják az érdeklődőket.
2025.04.17. -
Íjászokat várnak
Várja az új tagok csatlakozását a Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület. Jelentkezni e-mailben lehet - olvasható a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Facebook-oldalán közzétett felhívásban.
2025.04.17. -
Civil Díj 2025
Az Alba Mentor Alapítvány bekerült a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány CIVIL DÍJ 2025 versenyének Erste különdíj döntőjébe. A megváltozott munkaképességűeket segítő fehérvári alapítvány most a székesfehérváriakat kéri, hogy szavazatukkal segítség őket a versenyben.
2025.04.17. -
Városismereti séták
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ebben az évben is megszervezi hagyományos városismereti sétáit. A hat részből álló sorozat sétáin az érdeklődők megismerhetik Székesfehérvár történetének jelentős emlékeit és nevezetes helyszíneit.
2025.04.16.
Adventi szokásaink – így ünnepeltek és ünnepelnek ma a székesfehérváriak

Legutóbb az Alba Radar lakossági közvélemény-kutatási program keretében Turzó-Németh A. Violetta szociológus készített kutatást a székesfehérváriak adventi szokásairól.
Lukács László tanulmányából tudhatjuk, hogy Székesfehérváron a XVIII. század utolsó harmadában polgárok és zsellérek, férfiak és nők erősen gyakorolták a téli népszokásokat: „Luca, Miklós napján elváltoztatták ruházatukat, maskarába öltözve, házról házra járva alakoskodó népszokást űztek, aprószentek napján fűzfavesszőből font korbáccsal korbácsolni jártak.” Ezek a népszokások minden üldözés, tiltás ellenére a székesfehérvári Felsőváros és Palotaváros földműves lakosságánál egészen XX. századig fennmaradtak.
A XX. század elején még mindkét városrészben jártak Miklós-nap reggelén a gyerekek Mikulást köszönteni. Nyolc-tíz év körüli fiúk párosával vagy hárman-négyen kenderkócból ragasztott bajusszal, szakállal, bekent arccal, láncot csörgetve járták az utcákat, házakat, ijesztgették a kisebb gyerekeket.
Szintén Lukács Lászlótól olvashatjuk azt is, hogy az 1767-ből ránk maradt székesfehérvári betlehemes játék az egyik legrégibb ismert magyar nyelvű karácsonyi játék: "A székesfehérvári betlehemes játékban a játékcselekmény már kezd elválni a liturgiái misztériumok ünnepélyesen komoly világától, s mindjobban a népi eredetű játékos jelenetek vidámságát ölti magára."
Azt már az Alba Radar székesfehérváriak adventi szokásait vizsgáló kutatásából tudjuk, hogy a betlehemezés máig velünk él, a székesfehérvári családok 13%-a még mindig tartja ezt a szokást.
Napjainkban az egyes családoknál leginkább a karácsonyi ajándékok elkészítése, esetleg vásárlása, valamint a lakás díszítése, dekorálása van szokásban. Sokan (85%) részt vesznek adventi vásárokon is, továbbá a fehérváriak 84 százaléka adventi koszorút is készít. Mézeskalácsot a lakosok kétharmada készít, adventi naptárat pedig 38 százalékuk.
A XXI. századi kutatásban rákérdeztek arra is, hogy a fehérváriak általában hol szokták megvenni a karácsonyi ajándékokat és a kelléket?
A fehérváriak leginkább a bevásárlóközpontokat preferálják. Karácsonyi vásárban 47 százalékuk, kis boltokban 30 százalékuk, plázában 28 százalékuk vásárol. A válaszadó lakosok harmada pedig maga készít is ajándékokat.
Turzó-Németh A. Violetta szociológus 2014-ben készített kutatásából kiderül, hogy a fehérváriak 80 százaléka vett már részt a Fehérvári Advent rendezvényen, ez az arány az elmúlt években valószínűleg tovább emelkedett. A kutatásból kiderül az is, hogy a nők, a fiatal korosztályhoz tartozók és inkább a képzettebb székesfehérvári lakosok a rendszeres vendégei a Fehérvári Advent rendezvénysorozatnak. Turzó-Németh A. Violetta szociológus elmondta azt is, hogy azóta újabb kutatás nem készült a székesfehérváriak körében, így jelenleg ezekből az adatokból következtethetünk a fehérváriak adventi szokásaira.