Agrártámogatások leépítését tervezi az EU

 Áttörésként értékelték az Európai Unió mezőgazdasági exporttámogatási rendszerének fokozatos leépítésére tett brüsszeli javaslatot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken véget ért miniszteri tanácskozásának résztvevői, akik szerint ez a kezdeményezés, ha a piacra jutási feltételek tekintetében hasonló könnyítéssel párosul, megnyithatja az utat az új világkereskedelemi rendszer kialakulása előtt.

2004.05.17. 06:51 |

 Áttörésként értékelték az Európai Unió mezőgazdasági exporttámogatási rendszerének fokozatos leépítésére tett brüsszeli javaslatot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken véget ért miniszteri tanácskozásának résztvevői, akik szerint ez a kezdeményezés, ha a piacra jutási feltételek tekintetében hasonló könnyítéssel párosul, megnyithatja az utat az új világkereskedelemi rendszer kialakulása előtt.
 
 Bársony András, a külügyminisztérium politikai államtitkára, az értekezlet munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője az MTI-t tájékoztatva kiemelte, hogy a Pascal Lamy és Franz Fischler EU-biztosok nevével jegyzett indítvány a magyar mezőgazdaság alapvető érdekeinek is megfelel, eleget tesz annak a kritériumnak, hogy megtalálják a megfelelő kompromisszumot. Az EU-javaslatban benne van a belső mezőgazdasági szubvenciós rendszer átalakításának igénye a 2006 utáni időszakra nézve.

 Az OECD miniszteri tanácsa pénteken a meghívott országok - köztük Kína, India, Oroszország - képviselőivel együtt áttekintette a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt álló kihívásokat, nevezetesen azt, hogy a tavalyi kudarcos cancúni csúcstalálkozó után milyen kilátásai vannak egy egyezmény lehetséges megkötésének. Ebből a szempontból üdvözölték a résztvevők az EU-kezdeményezést, amely új lendületet ad a tárgyalási folyamatnak.

 A mostani OECD miniszteri tanácskozás egyik legfontosabb témája a szervezet bővítésének kérdése volt, ami egyik meghatározó eleme lehet az OECD jövőbeli tevékenységének. A vita során két, egyelőre egymást részben kizáró megközelítés merült fel, az egyik szerint fenn kell tartani a szervezet szigorú felvételi kritériumait, a másik szerint az OECD akkor válhat igazi globális tényezővé, ha a világgazdaság, a világkereskedelem minden jelentős szereplőjét bevonják a szervezetbe. Ez utóbbi viszont azzal járna, hogy legalábbis rövid távon szükséges lenne bizonyos engedményeket tenni a tagsági feltételek tekintetében, hiszen olyan országokról van szó, mint Oroszország, India vagy Kína - mutatott rá Bársony András.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.