-
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16. -
Nemzeti konzultáció a magyar érdekek mentén – részvételre kérik a lakosságot
A válságok korában élünk, egymás után vagy egymással egyidőben jelennek meg súlyos konfliktusok a világban. Ilyen helyzetben fontos a gazdasági semlegesség, valamint az, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki és közösen döntsünk a céljainkról – hívták fel a figyelmet Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők közös székesfehérvári sajtótájékoztatójukon. A honatyák a nemzeti konzultáción való részvételre kérték a lakosságot.
2024.11.15. -
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04.
Aki az idén megy nyugdíjba - már csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe
Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során. A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió.
2009.01.05. 08:20 |
Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során.
Az év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).
A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép-magyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.
A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén.
Az év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).
A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép-magyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.
A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén.