-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Aktív és kezdeményező szerepvállalás a régió jövőjéért
Olasz, szlovák, spanyol, görög és magyar régiók összefogásával jött létre a MODÉLE projekt, amely a helyi, regionális kis- és középvállalkozói kör megerősítését tűzi ki célul. Székesfehérvár adott otthont a projekt Irányító Bizottsági ülésének. A székesfehérvári ülésen döntés született az úgynevezett mintaprojektek témáiról és tartalmáról, valamint a pályázatok meghirdetésének módjáról. Egy mintaprojektben minimum 2 ország 2 különböző régiójából vehetnek részt partnerek. A mintaprojektek többek között innovatív pénzügyi és befektetés ösztönzési eszközök kidolgozását célozzák, amelyek a kis- és középvállalkozások fejlődését segítik elő.
Olasz, szlovák, spanyol, görög és magyar régiók összefogásával jött létre a MODÉLE projekt, amely a helyi, regionális kis- és középvállalkozói kör megerősítését tűzi ki célul. Székesfehérvár adott otthont a projekt Irányító Bizottsági ülésének. A székesfehérvári ülésen döntés született az úgynevezett mintaprojektek témáiról és tartalmáról, valamint a pályázatok meghirdetésének módjáról. Egy mintaprojektben minimum 2 ország 2 különböző régiójából vehetnek részt partnerek. A mintaprojektek többek között innovatív pénzügyi és befektetés ösztönzési eszközök kidolgozását célozzák, amelyek a kis- és középvállalkozások fejlődését segítik elő.
A MODÉLE az INTERREG program keretében valósulhat meg. Az INTERREG III C programban a résztvevő partnerek információ és tapasztalatcseréjét finanszírozza az Unió, a turizmusfejlesztés, a kulturális együttműködés, vagy a foglalkoztatáspolitika területén. A régiók közötti együttműködés azt célozza, hogy a regionális fejlesztéseket és azok hatásfokát hálózatépítésen keresztül javítsák. Hazánk, mint minden volt szocialista ország az idők folyamán nagymértékben elszigetelődött. Nincsenek széleskörű, hosszú múltra visszatekintő nemzetközi kapcsolatai. Ha a szlogeneken túlmenően komolyan gondoljuk, hogy Magyarország a térségben egyfajta közép-európai regionális központtá szeretne válni, úgy nagy hangsúlyt kell fektetni az INTERREG által is megfogalmazott együttműködésekben való, aktív és kezdeményező szerepvállalásra.
Az INTERREG programról:
Az INTERREG programot 1989-ben indította az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy ösztönözze a régiók együttműködését az Unió belső határai mentén. A fő gondolat az volt, hogy közösen dolgozzanak ki megoldásokat a határok által kettészelt, de földrajzilag egységes területek problémáira. Ezzel keretet biztosítottak egy határokon átívelő, kölcsönös kapcsolat- és intézményrendszer kialakításához, amely bizonyos mértékben képes volt enyhíteni a periférikus területek hátrányos helyzetét. A program későbbi szakaszaiban pedig különös figyelmet fordítottak a Közösséggel határos, európai országok határmenti területei és az Unió hasonló adottságú régiói közötti együttműködésre. Az INTERREG III C lehetőséget biztosít egymástól távol eső régiók együttműködésére az Európai Unió teljes területén, beleértve a szigeti és a legperiférikusabb területeket is. Lehetőség nyílik a csatlakozásra váró és a harmadik országokkal való együttműködésre is.
Az INTERREG célja a közösségen belüli gazdasági és szociális kohézió erősítése, mégpedig a határokon átnyúló, a nemzetek és a régiók közötti együttműködések fejlesztése által.
Mint neve is mutatja, ez már a harmadik fázis, melyet az INTERREG I (1989-93), és II (1994-99) sikereinek és tapasztalatainak nyomán hirdetett meg az Európai Unió.