-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében 2024. szeptember 13. és október 13. között rendezik a Fehérvár Szalon 2024. című képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítást. A tárlatra minden Székesfehérváron élő, vagy a városban dolgozó, illetve Fehérvárhoz kötődő (a városban tanult, dolgozott, a város művészeti életében részt vevő) alkotó pályázhat.
2024.07.30. -
Egy jó kávé, jó zenével
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegye összefogásával megvalósuló koncertsorozat második estjén reneszánsz és barokk zenekari és kórusművek csendülnek fel Farkas Varga Anna és Erdős Attila énekművészek, a MusiColore énekegyüttes tagjai és az ARSO kamaraegyüttes előadásában.
2024.07.30. -
Első tárlat a galériában
Új kiállítás várja a művészet szerelmeseit a Távirda utcában. A Főnix Art Galéria első tárlatán öt alkotó műveit csodálhatják meg az érdeklődők két héten keresztül.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26.
Állandó kiállítás várja a látogatókat a helyi népszokásokról az Országzászló téren
Állandó néprajzi kiállítás várja a látogatókat Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlat átfogó képet ad Fejér megye és Székesfehérvár népi kultúrájáról, a hagyomány tárgyai, az életforma, élethelyzetek bemutatásával. A kiállításon néprajzi filmek, hangfelvételek és számítástechnikai eszközök segítségével is közelebb kerülhet a népi kultúrához a látogató.
2009.06.29. 14:49 |
Állandó néprajzi kiállítás nyílt Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, mely átfogó képet ad Fejér megye és Székesfehérvár népi kultúrájáról, a hagyomány tárgyai, a kapcsolódó életforma, élethelyzetek bemutatásával. A kiállításon néprajzi filmek, hangfelvételek és számítástechnikai eszközök segítségével is közelebb kerülhet a népi kultúrához a látogató.
![](/_user/0/Image/00Gergo_a2009/juniustol/neprajz01.jpg)
A népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérheti végig az alkotóktól, létrehozóktól kezdve, a továbbadáson, fogyasztáson, felhasználáson keresztül a látogató, egészen napjaink népművészeti mozgalmáig, a népi iparművészek munkásságáig.
![](/_user/0/Image/00Gergo_a2009/juniustol/neprajz01.jpg)
A népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérheti végig az alkotóktól, létrehozóktól kezdve, a továbbadáson, fogyasztáson, felhasználáson keresztül a látogató, egészen napjaink népművészeti mozgalmáig, a népi iparművészek munkásságáig.
Az alkotókat, a kézműves iparosok, a pásztorművészet és a háziipar tárgyain, termékein, a céhemlékeken keresztül viszi közel a kiállítás a látogatóhoz. A tárgyak útjának következő állomása a csere, a felhasználás, a fogyasztás, amit a vásártérrel érzékeltetünk: mézeskalácsos, cserépedényárus, libafertály árus kínálja portékáit.
A tárgyak szerepének előtérbe helyezésével vezetik végig a látogatót a tágabb, külső világból az ember belső világába, a népszokások, a vallásosság, az ünnepek, a kultikus szféra tárgyakban is megmutatható területe felé. A kiállításon betekinthetnek egy hagyományos, karácsonyi ünnepi díszbe öltözött parasztszobába is, ahol a bábtáncoltató betlehemesek előadását nézi a gazda és a felesége.
A kiállításnak otthont adó Országzászló téri múzeumépületben a fenntartó Fejér Megyei Önkormányzat 50 millió forintos támogatásával korszerűsítették az infrastruktúrát, és alakítottak ki méltó helyszínt a tárlatnak. Az új állandó tárlat a Fejér Megyei Múzeumok 15 ezer darabos néprajzi gyűjteményének mintegy 15 százalékát mutatja be. Középpontjába a hagyományos népi kultúrában használatos tárgyakat állították a rendezők, bemutatva azok sorsát a készítéstől az árucserén át a használatig, ízelítőt adva a mai kézművességről is.
A rendezők a népszokások, a vallásosság, az ünnepek, a kultikus szféra világáról is képet adnak, bemutatva a jeles napok népszokásait, a mohai tikverőzés, a pázmándi húsvéti sibálás, a pünkösdi zöldághordozás képeit, használati eszközeit. A kiállítás tervezésén és rendezésén három évig dolgozott a Fejér Megyei Múzeumok két etnográfusa, Lukács László és Varró Ágnes. A látványtervet Raj Csaba belsőépítész készítette.