-
Jelentős állami támogatás
November 27-től elérhető a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) honlapján azon nyertesek listája, akik jelentkeztek és támogatásban részesültek a Kulturális és Innovációs Minisztérium Előadó-művészeti szervezeteket támogató pályázatán. Az idei évben erre 4,5 milliárd forintot biztosított a minisztérium - jelentette be Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban tartott sajtótájékoztatón Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
2024.11.26. -
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
Állandó kiállítás várja a látogatókat a helyi népszokásokról az Országzászló téren
Állandó néprajzi kiállítás várja a látogatókat Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlat átfogó képet ad Fejér megye és Székesfehérvár népi kultúrájáról, a hagyomány tárgyai, az életforma, élethelyzetek bemutatásával. A kiállításon néprajzi filmek, hangfelvételek és számítástechnikai eszközök segítségével is közelebb kerülhet a népi kultúrához a látogató.
2009.06.29. 14:49 |
Állandó néprajzi kiállítás nyílt Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, mely átfogó képet ad Fejér megye és Székesfehérvár népi kultúrájáról, a hagyomány tárgyai, a kapcsolódó életforma, élethelyzetek bemutatásával. A kiállításon néprajzi filmek, hangfelvételek és számítástechnikai eszközök segítségével is közelebb kerülhet a népi kultúrához a látogató.
A népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérheti végig az alkotóktól, létrehozóktól kezdve, a továbbadáson, fogyasztáson, felhasználáson keresztül a látogató, egészen napjaink népművészeti mozgalmáig, a népi iparművészek munkásságáig.
A népi műveltség tárgyainak útját, sorsát kísérheti végig az alkotóktól, létrehozóktól kezdve, a továbbadáson, fogyasztáson, felhasználáson keresztül a látogató, egészen napjaink népművészeti mozgalmáig, a népi iparművészek munkásságáig.
Az alkotókat, a kézműves iparosok, a pásztorművészet és a háziipar tárgyain, termékein, a céhemlékeken keresztül viszi közel a kiállítás a látogatóhoz. A tárgyak útjának következő állomása a csere, a felhasználás, a fogyasztás, amit a vásártérrel érzékeltetünk: mézeskalácsos, cserépedényárus, libafertály árus kínálja portékáit.
A tárgyak szerepének előtérbe helyezésével vezetik végig a látogatót a tágabb, külső világból az ember belső világába, a népszokások, a vallásosság, az ünnepek, a kultikus szféra tárgyakban is megmutatható területe felé. A kiállításon betekinthetnek egy hagyományos, karácsonyi ünnepi díszbe öltözött parasztszobába is, ahol a bábtáncoltató betlehemesek előadását nézi a gazda és a felesége.
A kiállításnak otthont adó Országzászló téri múzeumépületben a fenntartó Fejér Megyei Önkormányzat 50 millió forintos támogatásával korszerűsítették az infrastruktúrát, és alakítottak ki méltó helyszínt a tárlatnak. Az új állandó tárlat a Fejér Megyei Múzeumok 15 ezer darabos néprajzi gyűjteményének mintegy 15 százalékát mutatja be. Középpontjába a hagyományos népi kultúrában használatos tárgyakat állították a rendezők, bemutatva azok sorsát a készítéstől az árucserén át a használatig, ízelítőt adva a mai kézművességről is.
A rendezők a népszokások, a vallásosság, az ünnepek, a kultikus szféra világáról is képet adnak, bemutatva a jeles napok népszokásait, a mohai tikverőzés, a pázmándi húsvéti sibálás, a pünkösdi zöldághordozás képeit, használati eszközeit. A kiállítás tervezésén és rendezésén három évig dolgozott a Fejér Megyei Múzeumok két etnográfusa, Lukács László és Varró Ágnes. A látványtervet Raj Csaba belsőépítész készítette.