Magyarországon vasárnap első ízben választanak képviselőket az Európai Parlamentbe. Újdonság a magyar választások történetében, hogy külföldiek is szavazhatnak a magyar pártok listáira. Az Európai Unió polgárai ötévenként közvetlen választásokon választják az Európai Parlament tagjait. A 2004 júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld.
Magyarországon vasárnap első ízben választanak képviselőket az Európai Parlamentbe. Újdonság a magyar választások történetében, hogy külföldiek is szavazhatnak a magyar pártok listáira. Az Európai Unió polgárai ötévenként közvetlen választásokon választják az Európai Parlament tagjait. A 2004 júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld.
A köztársasági elnök által június 13-ára kitűzött magyar választáson politikai pártok állítanak listát, a választópolgárok pártokra szavaznak. A párt listaállításához legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Magyarországon nyolc párt állított listát (Fidesz, MSZP, MDF, MIÉP, Munkáspárt, SZDSZ, MNSZ, SZDP). A választópolgár érvényesen csak egyetlen listára adhatja le szavazatát. A választás egyfordulós. Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes.
Külföldiek is szavaznak magyar listára
Az EP-választás új elemet hozott a magyar választási rendszerbe. Ezen a voksoláson a Magyaroszágon élő uniós állampolgárok eldönthették, hogy hazájuk pártlistáira vagy a magyar jelöltekre kívánnak szavazni, ahogyan az uniós tagállamokban élő magyarok is eldönthették, hogy lakóhelyük vagy állampolgárságuk szerint voksolnak-e.
A külföldön - nem csak tagállamban - élő magyarok amennyiben úgy döntöttek, hogy a magyar választásban vesznek részt, és ezt jelezték az Országos Választási Bizottságnak (OVB), úgy a magyar külképviseleteken adhatják le szavazatukat. A belföldön, lakóhelyétől távol tartózkodó választóknak szintén jelezniük kellett, hogy nem a számukra kijelölt szavazókörben voksolnának, ha ezt időben megtették, az OVB regisztrálta őket, és a megjelölt tartózkodási helyükön szavazhatnak.
A szavazás feltételei
A magyar választáson részt vehet minden magyar választópolgár, aki nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel rendelkezését igazolja.
A választópolgároknak voksoláskor igazolniuk kell személyazonosságukat érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedéllyel és lakcímigazolvánnyal. Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat a szavazókörben. A külképviseleti szavazáshoz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nem szükséges. A lejárt érvényességű okmánnyal rendelkezőket a szavazatszámláló bizottság visszautasítja.
Ha a választópolgár belföldön lakóhelyétől távol kíván szavazni, igazolást kell kérnie a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban a jegyzőtől. Ezt megteheti személyesen vagy meghatalmazott útján 2004. június 11-én 16 óráig.
Este hétkor zárnak a szavazókörök
Szavazni a választópolgárok számára kijelölt szavazókörben lehet június 13-án 6 órától 19 óráig. A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
Egyszer ronthatunk
A szavazólap a listát állító jelölő szervezetek nevét a kisorsolt sorrendben, a szervezetek kérésére pedig a jelképüket is tartalmazza. Az Európai Parlament tagjai választásának szavazólapján minden lista 24 jelöltje szerepelhet a párt által bejelentett sorrendben. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot a kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.
Fogyatékosok szavazása
Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja, és ott a választópolgár utasítása szerint együtt töltik ki a szavazólapot. A szavazásra mozgóurna útján is van lehetőség. Ilyenkor kérelemre a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívüli szavazás kivételes esete, és kizárólag - a választások időpontjában - a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál.
A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.
Eredményhirdetés
Nem hivatalos végeredmény vasárnap 22 óra után várható. A helyi választási iroda vezetője köteles biztosítani, hogy a választás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvek a szavazás napját követően három napig a választási irodában megtekinthetők legyenek. Ugyanez a szabály vonatkozik a külképviseleti szavazóköri jegyzőkönyvre is. A választás országos eredménye megtekinthető az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatánál, az interneten, valamint országos napilapokban.
A szavazatszámláló bizottság döntései ellen - a szavazatszámlálás kivételével - a területi választási bizottsághoz lehet 3 napon belül benyújtani a kifogást, a területi választási bizottság jogorvoslati döntése ellen a fővárosi/megyei bírósághoz lehet fordulni.
Az Országos Választási Bizottság döntései ellen benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A kifogást a döntéshozataltól számított 3 napon belül lehet benyújtani, a választás eredményét megállapító döntés ellen azonban csak 1 napon belül lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok döntése ellen benyújtott kifogásokról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.
Mandátumok elosztása
A vasárnapi európai parlamenti szavazást követően az Országos Választási Bizottság (OVB) egy, az arányosságon alapuló matematikai módszer alapján állapítja meg a választás eredményét, a 24 magyar EP-mandátum elosztását. A "D,Hondt-mátrix"-nak elnevezett módszer lényege, hogy a listákra leadott szavazatok arányának megfelelően osztja el a mandátumokat az egyes induló pártok között.
Első lépésként a választási szervek megállapítják a választáson leadott érvényes szavazatok számát. Ez ahhoz szükséges, hogy ebből ki tudják számítani az ötszázalékos "küszöböt". A választási törvény szerint ugyanis csak azok a listát állító pártok kaphatnak mandátumot, amelyek öt százalék feletti szavazati arányt értek el a választáson. Az OVB tehát megállapítja, melyek azok a pártok, amelyek nem érték el a mandátumelosztásban való részvételhez szükséges ötszázalékos küszöböt.
A számításnál ezeket a listákat már nem veszik figyelembe, így az ezekre a pártokra leadott szavazatok elvesznek, tehát egyetlen más, a választáson induló szervezet számára sem értékelhetők. Így például természetesen nincs lehetőség arra sem, hogy az öt százalék alatt teljesített pártok a rájuk adott voksokat átadják egy másik szervezetnek, vagy két listát összevonjanak.
A számítás következő lépéseként egy táblázatot készítenek, melyben a pártok neve alatt az első sorban a rájuk adott szavazatok összegét rögzítik. A 24 soros táblázat következő sorában az adott pártra leadott szavazatok felét, a következőben a harmadát, alatta a negyedét, ötödét, hatodát, majd így tovább egészen a huszonnegyedéig rögzítik.
Az így kapott számok nagyságának sorrendje határozza meg, melyik pártlistáról kerülhet jelölt a 24 képviselő közé. Tehát a 24 legnagyobb számhoz tartozó pártok között oszlanak meg a mandátumok.
A mandátumokat a testület egyesével állapítja meg, kezdve a legnagyobb (szavazati) számtól a 24. legnagyobbig. Így az első mandátumhoz az a párt juthat majd, amelyik a legtöbb szavazatot szerezte. Amennyiben az utolsó mandátum elosztásánál szavazategyenlőség alakulna ki, úgy a szavazólap listáján előbb szereplő pártlista nyer mandátumot.
